Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei címmel rendeztek Asztali beszélgetést a Ludwig Múzeumban. A dispután Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával Galambos Ádám beszélgetett. Mi köze az egyháznak a street arthoz vagy a graffitihez? Elsőre talán az a válaszunk, hogy szerencsére semmi, a beszélgetést hallgatva azonban rájöhetünk, hogy „sajnos szinte semmi”. Az utcai művészet bár nem 20. századi jelenség – például az első keresztény témájú graffitik az istentiszteletek helyszínét jelölték a katakombák bejáratánál –, mégis az 1920-as évektől kezdett meghatározó művészeti irányként megjelenni. A tiltott, tűrt, mára sok szempontból támogatott street art nem egyszer társadalmi kérdésekre reflektál, a művészetet az utcára viszi, és jó esetben társadalmi párbeszédet indikál. Ebből a megközelítésből mutatott rá Dejcsics Konrád, hogy sajnos a fiatalok még a templom falához se mennek oda, hogy ott „nyomot hagyjanak”. Természetesen a...

(Forrás: evangelikus.hu, asztali által)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.