Peppa malac, Morton Feldman és az idő zenéje

A cikk egyébként is elgondolkodtató, de amit szinkronról mond az telitalálat! =))

@RonaGyuri: Pikáns párhuzam, telitalálat megállapítással

Sajnálatosan igaz kritikát fogalmaz meg a magyar szinkron állapotáról

A 444.hu igen érdekes és értékes cikket jelentett meg „Peppa malac, Morton Feldman és az idő zenéje” címmel.
A témát indítandó elmondja, hogy „A méltán népszerű Peppa Pig rajzfilmsorozat egyik epizódjában Madame Gazelle, a francia származású, erős akcentussal beszélő tanár, aki kiválóan játszik elektromos és akusztikus gitáron és imádja a zenét, ütőhangszerekkel ismerteti meg Peppát és barátait.”, majd hogy „Madame Gazelle leinti őket, és így szól: „Anybody can bang-bang-bang, but to make music, you have to listen to each other and keep in time.” Vagyis: „Bárki képes a csim-bummra, de a zenéléshez hallgatni kell a másikat és tartani a ritmust.” ”. Ez lehetne akár a magánügye is, ahogy ennek kulturális továbbvitele is. Azonban van egy pár sor, ami alapvető dolgokat fogalmazott meg: „Nem sznobériából idézem eredetiben a szöveget (bár a Peppa Pig valódi klasszikus, amit mégis csak eredetiben illik citálni), és nem is csak azért, mert utálom a rémesen nyávogó magyar szinkront (messzire vezetne most, de nem értem, miért kell természetes, mi több, tüneményes angol gyerekhangokat modorosan nyávogóvá magyarítani a rajzfilmek többségének magyar változatában). ”.
Nem nem csak az tény, hogy a nyelvet tanulók, de az angol kisgyerekek is sokat tanulnak ebből a sorozatból az angol nyelvből, de ami a szinkront illeti a magyar szinkron egyik legfontosabb problémájára is utal. Ami még akkor is fontos, ha tudjuk, hogy nem csak a szöveghűség, de gyakorta a mondandó, sőt alapvető tények is áldozatává válnak a ferdítésnek! =))