Bús vállunkon nyűtt tarisznya, nyűtt lábunkon ócska csizma, fel is út, le is út, idegenbe visz az út. Fáj szívünkben régi emlék, bizony pajtás, haza mennénk, de nincs hova: nincs hazánk se otthonunk, se anyánk. ...
Forrás:
baloghpet.blogspot.com
Feltöltő: baloghpter
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás