Ma már a tévét is egyedül nézzük

Mit az egész család? A fél utca! Apukám mesélte, hogy amikor nekik gyerekkorában tévéjük lett (ő '57-es születésű, ez pedig úgy a hatvanas évek közepe táján volt), akkor a tévé még akkora sláger volt, hogy egy-egy fontosabb műsorra (ebből sem volt akkoriban túl nagy választék, lévén egyetlen magyar csatorna sugárzott, az sem mindennap) nemcsak a közvetlen, de még a második, sőt harmadik szomszédok is átjöttek. Volt, hogy 15-20-an is szoronkolódtak egy szobában, a tévé előtt. Megnézték a műsort, aztán hazamentek, de olyan is volt, hogy egyik-másik szomszéd család feje még utána leült a konyhában nagypapámmal egy pohár borra, és megbeszélték a látottakat, politizáltak egy kicsit stb. Ez falun egyáltalán nem volt ritka jelenség, és a városban is előfordult, csak ott a társasházak, panelok lakói mentek át egymás lakásaiba.
Az biztos, hogy akkoriban egészen más világ lehetett, mi, fiatalabbak már el sem tudjuk ezt képzelni. Pedig én még emlékszem arra, amikor nagy szenzáció volt, hogy hétfőn is sugározni kezdett az MTV, illetve amikor a kettes csatorna bejött. A kereskedelmi tévék bevezetésekor pedig már középiskolás voltam, míg a nálam jóval fiatalabbaknak már az is természetes, hogy ilyen sok csatorna közül lehet válogatni.

Nem is lehetne az asszonnyal......:)

@Zsoel: Igazat mondott apukád.
Anno mi a téesz irodában láttuk a tévét, ha nézni akartuk!
A tévé bekapcsolva és rajta a rádióban szólt Szepesi, úgy néztük az akkor még létező focit.