Szabad tanár úr – Kovács István Szabad Györgyről
A jellem Szabad György számára ugyanolyan fontos volt, mint a tehetség és a szorgalom. „Egyre vagyok büszke; nem írtam le olyan mondatot, amelyben nem hittem” – mondta egy alkalommal. A kijelentés súlyát az adja, hogy tudományos pályáját a kommunista diktatúra kiteljesedése utáni évtizedekben kellett megalapoznia.
Családtörténet és sorsközösség – Asztali beszélgetés Závada Pál új könyve kapcsán
Závada Pál Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima díjas író és Toronyi Zsuzsanna muzeológus, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetője volt a vendége az Asztali beszélgetések sorozatnak. A sorsfordító történelmi eseményekről és az ezek vonatkozásában előálló súlyos etikai dilemmákról szóló disputa témájául az...
„Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A magyar marslakók, akik vagy megmentették, vagy végveszélybe sodorták a világot - Qubit
ODA A JAPÁN - MAGYAR KÖZÖS HATÁRRÓL
Az 1951-es budapesti kitelepítések története – Beszélgetés Köbel Szilviával
Bár a pártállam a fővárosi volt arisztokráciát szembe akarta állítani a vidéki módos parasztsággal, terve mégsem sikerült, ugyanis az emberek inkább szolidárisak voltak egymással, mintsem ellenségesek.
Hírhedt diktátorok végnapjai · Diane Ducret – Emmanuel Hecht (szerk.) · Könyv
[77%/3] A huszadik század történetében világszerte nagy szerepet játszottak azok a vezetők, akik a korlátlan hatalmukkal visszaélve véreskezű diktatúrákat építettek ki.
Az ókortól Darányi Kálmánig – interjú Kerepeszki Róberttel
Kerepeszki Róbert a Debreceni Egyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója, 2016 májusában sikerrel habilitált.
Lendületet vesz a Trianon-kutatás – interjú Ablonczy Balázzsal
Ablonczy Balázs történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, a Pro Minoritate és a Kommentár folyóiratok volt főszerkesztője. 2016-tól az MTA Trianon...
Szlovák-magyar összefonódások az ünnepi könyvhét előtt
A Kalligram nagyszabású könyvbemutatót tartott 2016. április 14-én.
Visszapillantás a „szavak háborújára”
Az Országos Széchényi Könyvtár április 5-én rendezte meg a Propaganda az első világháborúban című kiállítása záróeseményét, melynek során a kiállítás kurátorai és más szakértők bemutatták és egyben értékelték az egy kiadványban megjelent kiállítási katalógust és tanulmánykötetet.
India és a Nagy Háború
Amikor Nagy-Britannia csatlakozott az első világháborúban részt vevő országokhoz, nemcsak saját katonáit állíthatta hadrendbe, hanem a Brit Birodalom gyarmatainak seregeit is.
„A háború történésze vagyok, nem a hadtörténeté” – interjú John Horne történésszel
Ez év őszétől az oxfordi egyetem történeti tanszékének vendégprofesszora, a dublini Trinity College nyugalmazott tanára és az itteni Háborús Tanulmányok Központ (Centre for War Studies) egyik vezetője. Igazgatósági tagja a pèronnei Nagy Háború Múzeum nemzetközi kutatóközpontjának (Historial de la Grande Guerre – International...
„A válogatás nélküli agresszió soha nem volt jellemzője az európai terrorista csoportoknak” – interjú Robert Gerwarth-tal
A University College Dublin professzora, a dublini Trinity college-ban létrehozott Háborús Tanulmányok Központ (Centre for War Studies) igazgatója és a Királyi Ír Akadémia (Royal Irish Academy) tagja. Érdeklődése különösen a második világháborús Németország történetére és az első világháború utáni paramilitáris erőszakra...
„Mindig arra törekedtem, hogy a Horthy-korszak története iránti lelkesedésemet átadjam a hallgatóknak” – interjú Püski Leventével
Püski Levente történészi munkássága mindazok számára ismert, akik a Horthy-korszak politika- és intézménytörténetével foglalkoznak. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Modernkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi docense, oktatási területe pedig a XX. századi magyar történelem. 2015 decemberében jelent meg...
Magyarország 20. századi története és a globális összefüggések – interjú Laczó Ferenccel
A Maastrichti Egyetem docense, korábban a jénai Kertész Imre Kolleg tudományos munkatársa (2010-15). A Közép-európai Egyetem Történelem Tanszékén doktorált 2011-ben, első könyve Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt – Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban címmel jelent meg az Osirisnál. Laczó Ferenccel eddigi...
Szövetségben az Oszmán Birodalommal
2015. november 25-én, Isztambulban került megrendezésre a GALLIPOLI 100 – Austro–Hungarian–Ottoman Alliance in WWI (Gallipoli 100 – Osztrák–Magyar–Ottomán szövetség az első világháborúban) című nemzetközi tudományos konferenciára, amelyet a Terror Háza Múzeum anyagi támogatásával az Isztambuli Magyar Intézet szervezett az...
„Még legalább egy generációnyi időre lesz szükség, hogy ezt az időszakot is „békévé oldja az emlékezés” – interjú Romsics Ignáccal
Romsics Ignác megkerülhetetlen mindazok számára, akik a XX. századi magyar történelemmel foglalkoznak. Munkásságát számos díjjal jutalmazták (Prima Primissima díj, Széchenyi-díj, Szilárd Leó professzori ösztöndíj, Korunk Kulcsa díj stb.), emellett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és az Eszterházy Károly Főiskola...
„Az összeesküvés-elméleteknek megvan az az előnyük, hogy általuk érthetőnek tűnik a világ” – interjú Paksa Rudolffal
Történész, szakkönyv- és tankönyvíró, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a XX. századi magyar történelem elismert szakértője. Paksa Rudolffal pályafutásáról, a magyar szélsőjobboldalról, a rózsadombi paktum mítoszáról és az utolsó papíralapú történelemkönyvekről Maróti Zsolt Viktor...
„Az volt a bűnük, hogy magyarok” – A köröstárkányi mészárlás című filmről
1919. április 19-én a Bihar megyei Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszanyomulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok különös kegyetlenséggel összesen 108 magyar ember életét oltották ki. Vojtkó Ferenc A köröstárkányi mészárlás című díjnyertes dokumentumfilmje sokévnyi néprajzi és...
A Nagy Háború hátországa - beszámoló A háborús hétköznapok című tudományos konferenciáról
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szervezésében 2015. október 6-án és 7-én zajlott le A háborús hétköznapok című tudományos konferencia, ahol a legjelentősebb magyar közgyűjtemények munkatársainak újabb kutatási eredményeivel ismerkedhettek meg a hallgatók.
A falklandi háború
Leopoldo Galtieri tábornok 1981-ben vette át Argentína irányítását, és hatalomra kerülése első évében komoly gazdasági válsággal, pénzügyi recesszióval és erős társadalmi ellenállással kellett szembesülnie. A belpolitikai válságot az argentin diktátor a nacionalista érzelmek felszításával és katonai sikerrel, a...
Propaganda a XX. században – Kepes András a KönyvTÁRlaton
Védekezhetünk-e a propaganda ellen? Maradhatunk-e valamiképpen függetlenek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ az Országos Széchényi Könyvtár programsorozatának, a KönyvTÁRlatnak az első, A propaganda anatómiája című nyitóelőadásában teltházas közönség előtt Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár.
Második világháborús hadműveletek a Balatonnál – interjú Cseh Valentinnal
A második világháború végének hetvenedik évfordulója alkalmából a dunántúli harci cselekményeket bemutató kiállítás nyílt a Balatoni Múzeumban. A kiállítás kurátorával, Cseh Valentin történész-muzeológussal Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.
Labdarúgás és erőszak a 20. század első felében
Labdarúgás. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, de az egyéni nézőponttól függetlenül tény, hogy a modern történelem legsikeresebb, legnépszerűbb sportjáról van szó. Történetének tanulmányozása tehát nemcsak sportrajongók számára lehet érdekes, hanem társadalom-, művelődés- és mentalitástörténeti szempontból is hozhat...
Gróf Tisza István megítélésének változásai - Tőkéczki László vendégelőadására Kolozsvárott
A Korunk Akadémia keretében Gróf Tisza István megítélésének változásai címmel került sor Tőkéczki László vendégelőadására a zsúfolásig telt kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében.
Az Egyesült Államok számára Kelet-Európa még mindig egy távoli terület – interjú Deborah S. Corneliusszal
Deborah S. Cornelius amerikai történésszel Kutyaszorítóban–Magyarország története és a II.
A magyar arisztokrácia nyomában
A magyar arisztokrácia, mint a hagyományos történelmi elitünk, 1945-ben végleg háttérbe szorult.
Háborús nacionalizmusok Kelet-Közép-Európában
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Magyar Történelmi Társulat közös nemzetközi konferenciát tartott 2015. június 23-án, amely a közép-kelet-európai nemzetépítés intézményi, politikai, kulturális, gazdasági alapjait sikeresen lerakó nacionalizmusok háborús átalakulásának vizsgálatát...
Magyar idők a Felvidéken 1938–1945
1938. november 2-án Bécsben német–olasz döntőbíráskodással Magyarországnak ítélték a mai Szlovákia területének magyar többségű déli részeit. A szlovák köztudat súlyos áldozatként élte meg a döntés következményeit, magát az ítéletet pedig kikényszerített diktátumként értékelte. A korabeli magyarországi...
Párhuzamos kapcsolások – Paks, az Atomváros
Paks nevét hallva, először bizonyosan a halászlé és az atomerőmű jut az emberek eszébe. A halászlé jóval korábbi márkajel, hiszen 1955-től a Margit körút 14. alatt működött a Paksi Halászati Szövetkezet híres csárdája, a Paksi Halászcsárda. Ide tért be egy jó halászlére 1969. január elején Endrődi László grafikus, és...