Megérkezett az új Éhezők viadala film második előzetese
Megérkezett Az Éhezők viadala: Énekesmadarak és kígyók balladája legújabb előzetese.
Pulitzer-díjas regényből készül adaptáció
Viet Thanh Nguyen első regénye, a A szimpatizáns azonnal Pulitzer-díjat nyert, és ha ez még nem lenne elég, egy tévés adaptáció is készül belőle.
Ragadozó madarak kritika
A Ragadozó madarak a John Wick és Deadpool filmeket szinte megszégyenítő módon halmozza a hullákat, és a kreatív halálnemeket, és mint Wick uraság Harley Quinn is szinte sebezhetetlen.
Jojo Nyuszi kritika
A Jojo Nyuszi egy figyelemre méltó nagybetűs Film, amivel egy hatalmas szívvel és kreativitással megáldott rendező ajándékozott meg Minket.
Kisasszonyok kritika
Gerwig nemcsak rendezte a filmet, de a forgatókönyvet is ő írta hozzá, és nagyszerű munkát végzett.
Az - Második fejezet kritika
A folytatás mondhatni igazán megalomán lett, 169 perces játékidejével talán új csúcstartó a műfajon belül.
Pokémon: Pikachu, a detektív kritika
A színészek szempontjából Ryan Reynolds hozta a tőle elvártakat mind a hangjával (bár szinkronosan ez nem érezhető), mind az utolsó percekben a jelenlétével. Utóbbi viszont mégis kicsit furcsa volt, mivel a kis korkülönbség miatt inkább Tim egyik barátjának, mint apjának tűnt.
Hellboy kritika
Ez a Hellboy egy igazi B-film lett, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
Kedvencek temetője kritika
A kivitelezés több mint korrekt: az operatőri munka kifinomult, kellően sötét és hideg, a hanghatások is hatásosak, ahogyan a három felnőtt színész munkájára sem lehet sok panasz (Jason Clarke, Amy Seimetz, John Lithgow), csak hát tényleg az van, hogy az utolsó 20 percet már nem lehet megállni röhögés nélkül, bármennyire is...
Colette kritika
Mindent összevetve a filmet érdemes megnézni, mert az ember elgondolkozhat olyan kérdéseken, minthogy: hol végződöm én, és hol kezdődik Ő; hogyan formálhat át egy erőteljes kapcsolat; és hogyan fordíthatom a javamra azokat a nem mindig pozitív tapasztalatokat, amik érnek.
Dumbó kritika
Kivitelezése ugyan pazar és látványos, a zenét talán egy Burton-film esetében el se kell mondanom, hogy ki szerezte, a színészek pedig hozzák a kötelezőt, még ha Danny DeVito porondmesterén kívül mindenki más egydimenziós sablonfigura.
Alita: A harc angyala kritika
Papíron Robert Rodriguez rendezte a filmet, viszont a film látványvilága, hangulata és monumentalitása inkább James Cameron munkásságát idézi, ami jót tett az alkotásnak.
Ragadozó városok kritika
Egyszernézős, tipikus tucatfilm, valószínűleg a kávéfőződ is mélyebb, mint a kommunikáció a karakterek között.
A funtineli boszorkány kritika
A funtineli boszorkányt.
A 64-es betegnapló kritika
Kevés esetben van olyan, hogy még a negyedik bőr lenyúzása után is valami egész jó sül ki a dologból.
Robin Hood kritika
A gazdagokat megsarcoló, a szegények sorsát a szívén viselő „jó rabló” legendája népszerű toposz, Jesse James, Rózsa Sándor, Robin Hood és társaik a folklórból küzdötték fel magukat a filmvászonra.
Pókember: Irány a Pókverzum! kritika
Akinek tetszett a Pókember: Hazatérés, az egyszerűen imádni fogja ezt a filmet.
Aquaman kritika
Aki olvasott már tőlem kritikát az tudja, hogy imádom a képregényfilmeket.
A Grincs kritika
A Grincs legújabb változata sokkal gyermekbarátibb lett, rengeteg szóviccel, és bár vannak hibái, mégis szórakoztató és élvezhető a gyerekek és a felnőttek számára is egyaránt.
A diótörő és a négy birodalom kritika
Összességében tehát úgy gondolom, hogy A diótörő és a négy birodalom egy családbarát film lett, ami a gyerekeknek különösen élvezhető lesz, a felnőtteknek pedig pár óra kikapcsolódást nyújt.
A Hunter Killer küldetés kritika
Jó tengeralattjárós film kevés van, de azért akad.
Az első ember kritika
Az első ember visszahozza a klasszikus hollywoodi drámák hangulatát, visszafogott, de hatásos eszközökkel dolgozik, méltón mutatja be a Holdra szállás történetét, és az embert mögötte.Tudom erős kijelentésnek fog tűnni, de szerintem egy új filmklasszikus született, ilyenkor szokás azt mondani, hogy „Nem láttam jönni”.
Sötét folyosók kritika
Horrorfilmet igenis lehet művészi igényességgel elkészíteni, lehet bele igazi karakterdrámát helyezni, csak ehhez egy megfelelő történet kell, megfelelő rendezővel és megfelelő színészekkel.
Venom kritika
Bevallom, gyermekkorom kedvenc szuperhőse bizony Pókember volt.
Csillag születik kritika
Olyan egyszerűséggel mesél el egy mély szerelmi drámát, amire csak kevesen képesek.
Egy kis szívesség kritika
Ma már szinte mindennek ára van és meg is lepődünk, hogy mekkora is lehet az, így például, ha hirtelen nyoma veszik egy anyukának.
Kszi, Simon kritika
Az utóbbi években kezdtek ismét divatba jönni a coming of age filmek (Sing Street, Papírvásosok, Lady Bird, Szólíts a neveden, Ready Player One, Pókember: hazatérés) amik nagyrészt a 80-90-es évek hangulatát idézik meg.
Nem vagyok sorozatgyilkos kritika
A Babadook után ismét egy olyan horror került a hazai mozikba, mely már amúgy két éve debütált a tengerentúlon, de annyi baj legyen, hiszen ez még mindig jobb választásnak bizonyul, mint a sokkal frissebb, ám annál rosszabb Felelsz vagy
Gombos Jim és Lukács, a masiniszta kritika
Gyermeki énünk ott rejtőzik bennünk.
Az élet napos oldala kritika
A legújabb svéd komédia (Az élet napos oldala) a felnőtt (pár)kapcsolatok problémái elé tart görbe tükröt: egyszerre parodizálja ki a válást, a spermadonor-keresést és a konfliktusos szülő-gyerek kapcsolatot.