Kossuth megajánlási beszéde nagy hatással volt
175 éve, 1848. július 11-én mondta el Pesten, az első népképviseleti országgyűlésen Kossuth Lajos híres megajánlási beszédét a haza védelméről.
Jókaival vetekedett Vas Gereben népszerűsége
„Én a legutálatosabb hibának tartom az emberiségben a szolgaiasságot, szegődjön szolgájául akár üres czimnek, akár birvágynak, akár szenvedélyeknek;…” 200 éve, 1823. április 7-én született Vas Gereben író, újságíró, jogász, az 1850-60-as évek egyik legolvasottabb írója.
Örökségünk a Madarászok
Madarász Viktor és lánya, Adeline festői örökségét mutatja be az a tárlat, amely április 20-án nyílik és 2024. december 31-ig tekinthető meg a szombathelyi Smidt Múzeumban.
Berlinben korhű utcai barikáddal emlékeznek az 1848-as forradalomra
A német fővárosban a népek tavaszának eseményei több mint 250 halálos áldozattal jártak anno.
Dessewffy Arisztid tragédiája
A magyar történelem egyik legrégibb, leghíresebb és legnépesebb családja közül többen is részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban.
215 éve született Fényes Elek akadémikus
215 éve született Fényes Elek akadémikus, a mai magyar statisztikai szolgálat kiemelkedő előfutára, földrajztudós, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc elkötelezett híve.
Irinyi Jánosnak köszönhetjük…
Idén 205 éve született Irinyi János, a biztonsági gyufa feltalálója, aki szabadságharcos tevékenységéről és a gyufáról és egyéb találmányairól sosem beszélt, az újságírókat kerülte, egyszer engedte csak lefényképezni magát – innen ismerjük arcképét.
Rab László: a visszaugató macska, avagy: bele kell tartozni a nemzeti burzsoáziába
Törvénytelen volt Völner kartárs megfigyelése, mondta a csontkorrupt igazságügyi (!) álomtitkár ügyvédje, és tényleg, micsoda disznó dolog, hogy hetvenvalahányszor milliós zacskókat vesz át, és közben van pofájuk megfigyelni.
Madarász Viktor és a történelmi festmények
105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet egyik legragyogóbb képzeletű és tehetségű festője.
Aki engedett a 48-ból
“Előkelő idegen, amikor átlépett a magyar határon; később, húsz év múltával éppen olyan öreg magyar urambátyám, mint amilyen sok akadt az ő korában a hetven esztendőn felüli magyarok között.” Krúdy Gyula ilyennek látta Kossuth Ferencet.
Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlamentnél
A katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója...
Jósika Miklós, a jelképesen kivégzett író
“Ah! az ember mindig keres, hisz, remél és vár s az élet olyan szegény, viharos és kopár.” Josika Miklós írót az 1848-as forradalomban való részvétele miatt itthon távollétében halálra ítélték, és nevét az akasztófára szögezve, jelképesen kivégezték.
Madarász Viktor művészi fegyvere
“Madarászban van eredetiség, s az első pillanatban magára tudta vonni a figyelmet, ami nehéz dolog abban a jellegzetesség nélküli vászontömegben, amely elárasztja a Salont.” Így dicsérte a korszak neves kritikusa Madarász Viktort, a magyar történeti festészet nagy alakját.
Vers a hétre – Ady Endre: Október 6.
“Őszi napnak csendes fénye, / Tűzz reá a fényes égre, / Bús szivünknek enyhe fényed / Adjon nyugvást, békességet;” Ady Endre versével az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésére emlékezünk.
Lebstück Mária, a bátor huszár
A szabadságharc Mária főhadnagya, Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, Zágrábban született 190 éve, 1830. augusztus 15-én.
Klapka György tábornok története
Klapka György honvédtábornok nevét már a szabadságharc idején ismertté tette a Klapka-induló, amit 1849-ben Komárom várában komponált Egressy Béni, az erősség zeneigazgatója.
"Ki vagyok én? Nem mondom meg…"
“Petőfi Sándor a magyarok számára jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít.
"Batthyány Lajos az elvek és a törvényesség embere volt"
A magyar történelem 1100 esztendeje során 150-200 történelmi család élt a nyugati őrvidéktől a székely havasokig.
Görgey döntött a fegyverletételről
170 éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc a túlerővel szemben.
Gróf Leiningen-Westerburg Károly, a legfiatalabb aradi vértanú
“A lámpák kialudtak, sötétség, mint tegnap. De még ezer meg ezer év múlva is oly fényesen tündöklenek a csillagok, melyekhez ma fölnézünk.” 200 éve született Leiningen-Westerburg Károly Ágost, a magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka, aradi vértanú.
Mindenkit felbőszített az olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt 170 éve adta ki Ferenc József császár.
'48 -'49: A korszak, amikor egyértelmű erkölcsi fölényben voltunk - Városi Kurír
1848-49 forradalma és dicsőséges szabadságharca során kiérdemeltük a világ megbecsülését.
Ötvenhat árnyai
A forradalmakról nem illik rosszat mondani, mert magasztos célúak, és az ember alapvető vágyának, a szabadságnak a megteremtésére, kiharcolására lettek kitalálva.
Nemzeti gyásznak napján
Október 6-a nemzeti gyásznap. Okkal, mert egy kétségtelenül előre mutatónak indított nemzeti kezdeményezés végére tett visszavonhatatlanul pontot a tömeges kivégzés Aradon. Mely kivégzésekkel egy napon Magyarország első felelős miniszterelnökét is megölték Pesten. Október 6-án pedig a vértanúkra emlékeznek.
Teleki Blanka, a “hóbortos grófnő”
"Mentől többet érez a szív, annál némább az ajk, legyen ez hosszas hallgatásom mentsége."
Leövey Klára a várbörtönben
"Teleki Blanka tíz évi, L. Klára öt évi várfogságra ítéltettek, mert lázító könyveket osztogattak és harczosokat toborzottak..."
Kit szerettek ők?
Milyen szerepet játszottak az asszonyok a történelmet formáló férjek oldalán 1848-49-ben?
Életed legjobb kokárdája
Ha a szerethető történelmet keresed, most megtaláltad! Petőfi Sándor, amint gatyába' táncol, Széchenyi, amint pisztolyát porolgatja Döblingben, és a magyar Mata Hari...
Gyulai Pál, a kritikus
Egy dologban mindenki egyetértett: nála műveltebb, olvasottabb, biztosabb esztétikai értékítéletű, felkészültebb kritikusa nem nagyon volt a magyar irodalomtörténetnek.
Dembinszky Magyarországon
Már Napóleon 1812. évi oroszországi hadjáratában is részt vett Henryk Dembinski, ahogy Magyarországon ismert lett, Dembinszky Henrik.