„Nem akarok az értelmiség tanára vagy moralista lenni” – interjú Anssi Halmesvirta finn történésszel

Anssi Halmesvirta a Jyväskylä-i Egyetem professzora, Magyarország rendszeres vendége. A mostanában Bibó István munkásságát kutató finn történésszel életéről, karrierjéről, a finn tudományos életről és készülő könyvéről Manhercz Orsolya és Varga Zsuzsanna beszélgetett.

Nándorfehérvár őrsége és ellátása 1456-ban

1456 nyarán a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed szultán rettegett hadai megjelentek Nándorfehérvár (Belgrád) falai alatt, hogy elfoglalják a nevezett végvárat. Egy vár/város ostroma során különösen nagy jelentősége van két tényezőnek. Először is mekkora katonai erő állomásozik az adott erősségben, továbbá milyen módon...

Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával

Milyen út vezet a nőtörténeti kutatáshoz? Milyen fehér foltok vannak ezen a területen? Milyen módszerrel lehet ezeket kutatni? Czeferner Dórával, a Pécsi Tudományegyetem doktorandájával Vér Eszter Virág beszélgetett.

„Ami a tudományos pályámat illeti, inkább tanítvány vagyok, mint iskolateremtő” – interjú Barta Jánossal

Barta János a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa, az MTA doktora. Egyetemi pályafutása alatt volt tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, nyugdíjba vonulása előtt közel egy évtizedig vezette a debreceni Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolát. 18. századi magyar és egyetemes történeti témákban...

Mit tudunk a szakirodalomból az intuitív táplálkozásról?

Mint ahogy azt már említettem, az intuitív táplálkozás nem egy divathóbort.

Az Egri csillagoktól Szulejmán sírjának megtalálásáig

Fodor Pál történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője.

„Mindenért meg kell küzdeni, nincsenek ingyen eredmények” – interjú Vizi László Tamással

Vizi László Tamás a Kodolányi János főiskola oktatási rektorhelyettese, főiskolai tanár.

Pillanatképek a Nagy Háborúból – A harctéri naplótól a tankönyvekig

2016. május 14-én, a mostoha időjárás ellenére is sikeres kulturális délután részesei lehettek a megjelentek Baján, amely során három történész (Albert B. Gábor, Katona Csaba, Szőts Zoltán Oszkár) öt ismeretterjesztő előadását hallgathatták meg. A rendezvény a „Bácskaiak a bácskaiakért történelmi esték. Pillanatképek az...

Modern első világháborús kiállítás nyílik a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2016. május 20-án nagyszabású új, első világháborús állandó kiállítás nyílik az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával.

Száz éve hunyt el Görgei Artúr – interjú Hermann Róberttel

Hermann Róbert történész, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet vezető egyetemi tanára, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Visszapillantás a „szavak háborújára”

Az Országos Széchényi Könyvtár április 5-én rendezte meg a Propaganda az első világháborúban című kiállítása záróeseményét, melynek során a kiállítás kurátorai és más szakértők bemutatták és egyben értékelték az egy kiadványban megjelent kiállítási katalógust és tanulmánykötetet.

Mennyire érted a kutyanyelvet? - Hasznos

A kutyák nem tudják szavakkal kifejezni magukat, de testbeszédük nagyon sok információt közvetít.

Vajon felismerik-e kutyáink az érzelmeinket? - Hasznos

Partnerünk, az ELTE Etológia Tanszéke a Családi Kutya Program keretében 127 résztvevő kutya-gazda páros közreműködésével arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kutyák vajon felismerik-e az emberi érzelmeket? Különbséget tudnak-e tenni az emberi arckifejezések között, hogyan választanak két tárgy közül, amelyekhez a gazda...

Nemzetközi perspektíva hallgatóként is. – Beszámoló az ISHA egri rendezvényéről.

Az International Students of History Association magyar tagjai Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán tartották az éves konferenciára felkészítő ún.

A tudomány volt a princípiuma: Mary Anning - Science Meetup

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak.

Egy tűszúrástól a célzott gyógyszeres terápiáig: az ismeretlen patológia

Az emberek 50%-a rosszul tudja, mivel foglalkoznak a patológusok. Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal közelebb áll az élő betegek vizsgálatához, mint az élettelen testek tanulmányozásához.

Bihar vármegye, ahogy eddig még nem láttuk

Török Péter Bihar-kutató és a Budapest Főváros Levéltára munkatársa tartott előadást az érdeklődők számára a Debreceni Egyetemen, 2016. február 29-én. Előadásának címe Új- Nézőpont a Bihar-kutatásban – egy regionális honlap és online folyóirat története és lehetőségei volt.

Amit Ősbudáról feltétlenül tudni érdemes…

Manapság, ha a középkori Magyarország történetéről, vagy a magyar őstörténetről van szó, nem kell sokat várni, vagy keresgélni, hogy beleütközzünk azokba a véleményekbe, amelyek valahol a Pilisben egy eltitkolt régi székvárost sejtenek, a közelében Attila városával és Árpád sírjával. Számos állítás és tézis hangzik...

Félelmetes: lavinát robbantanak a tudósok Svájcban

Einstein a svájci televízió (SRF) német nyelvű műsora.

„Fogalmunk sincs, mi az a szuperintelligencia”

Csányi Vilmos etológus, több tucat szakmai mű és irodalmi alkotás után legújabb, tavasszal megjelenő könyvében egy utópisztikus történetet mesél el.

A kalandozó magyaroktól a japán haditengerészet pusztulásáig - Pázmány Doktori Konferencia

2016. február 5-én, pénteken került sor az idei Pázmány Doktori Konferenciára (PDK), melynek keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő négy doktori iskola (Irodalomtudományi, Nyelvtudományi, Politikaelméleti és Történelemtudományi) tehetséges fiatal kutatói mutatkoztak be az...

Gondolatvilágban: Energia-vákuum és labirintus

Ha innen nézzük, akkor az olykor felbukkanó, látszólag lehetetlen jelenségek, hírek is lehetnek egyfajta teszt részei. Olyan gondolatokra jutva akár, hogy a kísérleti patkány a labirintusban mennyire érzi valóságosnak a világát. Az emberiség meg miként érzékelné, ha olykor új ajtót nyitnak a labirintusban? Szelektív vaksággal?...

Megtalálhatják a gravitációs hullámokat

Nagy horderejű bejelentés várható Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről.

A Csíki-medence településtörténete a középkorban

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya által megszervezett Előadások Székelyföld településtörténetéről című sorozat első előadását dr.

Az eddigi legnagyobb naprendszert fedezték fel

Az eddigi legnagyobb naprendszert fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport.

Drámai veszélyre figyelmeztet Stephen Hawking

Önmagát irthatja ki az emberiség Stephen Hawking szerint. A világhírű fizikus egy új előadásában az egzisztenciális veszélyek közé sorolta egy atomháború lehetőségét, a Föld felmelegedését, a géntechnika által létrehozott vírusokat és azt, hogy tudomány és a technika további fejlődése utat nyit annak, hogy "rossz irányba...

A német történelem nemzetközi kontextusban – interjú Kiran Klaus Patellel

Kiran Klaus Patel (1971) 2002 és 2006 között juniorprofesszor a Humboldt Egyetemen, 2007 és 2011 között a firenzei Európai Egyetem Intézet professzora, 2011 és 2015 között az európai és globális történelem tanszékvezető professzora a Maastrichti Egyetemen, 2016 óta a Maastrichti Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának...

Aranygyökér - a természet csodája

Az aranygyökér, ez a csodálatos gyógynövény a fagyos Szibériából nemcsak az életminőséget javítja, hanem meghosszabbíthatja az emberi életet. Az aranygyökér kivonattal táplált muslicák 24 százalékkal tovább éltek, mint a nem kezelt, de egyébként egészséges társaik - állítják a University of California-Irvine kutatói.

Kerek évforduló-naptár 2016

Egy jubileumi naptár mindig hasznos lehet év közben, gondoljunk csak a történelmi érettségi várható esszékérdéseinek előzetes latolgatására.

Egy mítosz nyomában – A sosemvolt nándorfehérvári hős, Dugovics Titusz

Dugovics Titusz neve hallatán szinte mindenkinek Wagner Sándor festménye ugrik be, aki 21 évesen, első nagy műveként festette meg az önfeláldozó vitéz alakját a korszak történelmi-romantikus stílusában (a háttérben a megtépett, de mégis magasba tartott magyar trikolór nem kevés áthallást is mutatott a festő jelenkorára...