Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.

Újabb ijesztő hír érkezett Grönlandról

A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint új érzékelőket használva az olvadékvízben lévő metán valós idejű mérésére a kutatók arra figyeltek fel, hogy a jég alól a metán folyamatosan érkezik az olvadás idején.

Számításaik szerint legkevesebb hat tonna metánt szállított az olvadékvíz mérőhelyükre a jégtakaró ezen területéről, ez nagyjából annyi, amennyit száz szarvasmarha bocsát ki.

A metángáz a harmadik legjelentősebb üvegházhatású gáz a légkörben a vízgőz és a szén-dioxid után. Bár kisebb koncentrációban fordul elő, mint a szén-dioxid, 20-28-szor ártalmasabb. Ezért kisebb mennyiségben is képes aránytalanul nagy hatással lenni a légköri hőmérsékletre. A Földön lévő metángáz többségét mikroorganizmusok állítják elő, amelyek a szerves anyagot alakítják át metángázzá oxigén hiányában főként lápos, mocsaras térségekben és mezőgazdasági területeken.

Bár már korábban is észleltek metángázt a grönlandi jégsapkában, ez az első alkalom, hogy közvetlenül megfigyelték, hogy a tavasszal és nyáron nagy mennyiségben keletkező olvadékvíz folyamatosan szállítja a metángázt a jégtakaró alól a légkörbe.

"Szembetűnő az a tény is, hogy egyértelmű bizonyítékot találtunk egy kiterjedt jég alatti mikrobiális rendszerre. Tudtuk ugyan, hogy a metángázt előállító mikrobák valószínűleg fontosak a jégalatti környezetben, az azonban vita tárgya, hogy mennyire fontosak és mennyire kiterjedtek. Most már látjuk, hogy akiív mikroorganizmusok élnek kilométerekkel a jég alatt, és nem csak túlélnek ott, hanem a Föld rendszerének más részeire is valószínűleg hatással vannak. Ez a jégalatti metán létfontosságú mutatója az életnek ezekben az elszigetelt környezetekben" – idézte Guillaume Lamarch-Gagnont, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

Az északi-sarki metánforrásokat tanulmányozó legtöbb kutatás a sarkvidék örökké fagyott talajára összpontosított, mivel az nagy mennyiségben tartalmaz szerves szénkészleteket, amelyek metángázzá alakulnak át, amikor olvad a föld a klímaváltozás miatt. Ez a tanulmány megmutatta, hogy a jégtakaró mélye, amely nagy szénkészleteket, folyékony vizet és mikroorganizusokat és kevés oxigént tartalmaz, ami ideális feltétele a metángáz kialakulásának, szintén forrása a légköri metánnak.

(MTI)

Cikk- és címlapkép: pixabay.com

13 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Levendula
Az emberiséget érintő gondra még egy lapáttal rátesznek:

"Utat nyitott a beiktatott szélsőjobboldali brazil elnök az esőerdők pusztítása és az ott élő indián törzsek elűzése előtt.

Ahogy hivatalba lépett, rendeletet hozott, amelynek révén a mezőgazdasági tárca dönthet az őslakosok földjeinek sorsáról. Márpedig a legnagyobb dél-amerikai országban az agrárminisztérium hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a befolyásos brazil agráriparral."
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Peller Anikó
@wpym: azért ezen finomítanék kicsit,

1. a 2-3 milliárdnál is lélegzetvételhez jutna a maradék
2. a 2-3 milliónál az emberiség a kőkorba zuhanna vissza.
3. a Föld nem pusztul el (ettől). A Föld kozmikus eseményektől pusztul el ha valami durva dolog következne be (ütközés bolygóval, csillaggal ilyesmi).
4. a Föld bolygónak nem hiányoznak az állatok, sem a növények.
wpym
@Peller Anikó: 2-3 mrd meg karcsu, annal tobb kell, az is igaz, hogy a maradek 2-3 millio kokorszaki allapotba kerulne, de ennek nincs jelentosege.
Egyetertek, nem maga a bolygo pusztul el teljesen, de az elet szempontjabol igen.

A 4.-en kisse finomitsunk: a termeszetes okoszisztemanak a novenyek, allatok fontosak, a legfontosabbak, az emberhez viszonyitva.
Peller Anikó
@wpym: persze, az ökoszisztéma maga a növényzet és az állatvilág. De a bolygónak ez tökmindegy, millió élettelen bolygó létezik és nem hiányzik neki az élet. Neki semmi sem hiányzik.

Ha meg mi, felső felső felsőbbrendű (beképzelt) emberek nem létezünk vagy kőkori állapotokba merülünk vissza akkor az egész evolúció értelmetlen volt, így a több milliárd emberélet is.

Lassan összecsapnak felettünk a hullámok és a hullátok (a hulláink csak ez nem rímelt).
Inferalsa
Szeretnéd megtalálni egy nő egy éjszakát? Látogatás a = = > tinyurl.com/kp95cw8
verőce21
A túlszaporodott népesség miatt elképzelhetőnek tartom, hogy ezután szilveszterenként elpukkantanak egy-egy kis atombombát is néhol.
wpym
@Peller Anikó: Ha igy nezzuk, igazad van.

A teljes evoluciot nem az ember egyedfejlodese jelenti, az annak csak egy apro morzsaja.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.