Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
A műsorban felidézték: Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet szerda este az ATV műsorában azt mondta, azon múlik a norvég alapok további kifizetése – amit májusban függesztettek fel –, hogy az Ökotárs Alapítvány folytathatja-e a civil alappal kapcsolatos munkáját.
"Ha a magyar kormányzat ezen elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem oldjuk fel, azaz Magyarország 140 millió eurót fog veszíteni" – jelentette ki a nagykövet. Tove Skarstein a műsorban kitért arra: nem ismerik el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának jogosságát, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett magyar-norvég miniszteri találkozó visszautasításával tehát nem a kapcsolatfelvételre, hanem a Kehi-jelentés megbeszélésére mondtak nemet.
Az M1 reggeli műsorában Csepreghy Nándor megismételte a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent értékelését, mint mondta, "mindenképpen zsarolásra hasonlít" a norvég nagykövet kijelentése, hiszen a kormány minden feltételt teljesített. Felhívta a figyelmet arra: a két ország aláírt egy szerződést, amely szerint a szóban forgó 36 milliárd forint megilleti Magyarországot, és ezért a norvég termékek, szolgáltatások vámmentesen érkezhetnek meg a magyar piacra, ahogy más uniós országok piacára is. Most pedig azt mondja a norvég kormány, hogy ameddig "van nekünk egy vitás ügyünk egy teljesen más kérdésben, addig nem finanszírozza a szerződés szerint Magyarországnak járó pénzeket" – folytatta. Valószínűleg el kell gondolkodni ennek a jogi következményein – tette hozzá.
A civil alappal kapcsolatos konfliktusról szólva azt mondta: a Kehi vizsgálata nem szól másról, mint különböző szabálytalanságok gyanújának konkrét megfogalmazásáról és tényekkel történő alátámasztásáról. Ez alapján a Kehi rendőrségi feljelentést tett, a rendőrség majd eldönti, hogy történt-e bűncselekmény – fűzte hozzá. Ez a két ügy független egymástól, ezért sem érthető, amit a nagykövet mondott, mert azt sugallja, hogy a magyar kormánynak beleszólása lenne egy rendőrségi nyomozásba – mondta a helyettes államtitkár.
82 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A trafiknál, a földpályázatoknál, a közbeszerzéseknél... és így tovább... egyenlők az esélyek? Ezt a kormányt és a KEHI-t érdekli a korrupció? Ja, arra nincs bizonyíték...? Ott miért nem indul nyomozás, hiszen a gyanú alapos, ráadásul a 'mi pénzünk', a Tiéd, az enyém,... Téged a Norvégok pénze jobban érdekel?
Ez a Te nagy igazságérzeted?
Nézzük, mi is a problémájuk: azt állítják, hogy amelyik szervezetnek köze volt az egyházhoz, az nem kapott támogatást. (Ezt is megcáfolták már, mert kapott.)
Az egyházak nem kaptak, de az a civil szervezet, amelyik egyébként vallási alapon karitatív tevékenységet végzett, kapott.
Pártok nem kaphattak, de az a civil szervezet, amelyik egyébként a közösségi életből kivette részét és véleményt mert nyilvánítani, kaphatott.
Van ugye egy alapszabály - ebben benne van, hogy az a szervezet civil-e, és milyen tevékenységet folytat.
Az a szervezet, amelyik ebbe a támogatási formába nem fért be, az befért az állami támogatási formák valamelyikébe, sőt, a legtöbbjébe. (Az elosztható összeg nagysága is mutatja.)
Ezt a 4 milliárdot azok kapták, akik más címen nem nagyon juthattak támogatáshoz. Ez egy szűkebb réteg fennmaradásának biztosítéka volt. Lehet, hogy volt közöttük olyan, amelyik a közösségi életről véleményét tüntetéssel fejezte ki, de hát demokrácia van. Nem?
A többség azonban olyan munkát végez, amelyhez az állam egyébként semmivel nem járul hozzá,. Pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek szerveznek programokat, - igen, enni is kapnak, igen, lehet, hogy egyszer még homárt is - iskolán kívüli tanulás, felzárkózás lehetőségét. Sokszor - és ez komoly - kezelik a rühességet, tetvességet - az ország szégyene, ami történik ezzel a civil réteggel. Ezzel az intézkedéssel a kormány ezt a réteget kicsinálja!...
Nézzük, milyen bizonyítékok alapján kellett 40 rendőrnek lerohanni nőket? Te tudod? Én nem.
A kért dokumentumok hozzáférhetők voltak olyannyira, hogy az interneten megtekinthetők, mert nyilvános, és fent volt az alapítványok honlapján. Amit nem adtak oda, azt személyiségi okokra hivatkozással nem adták oda. (Lehetne azon vitázni, hogy volt-e joga elvinni ezeket a rendőröknek és a KEHI-nek, de nem érdemes. Ezeknek mindenhez joguk van.) Ebből ered azonban, hogy elvitt a KEHI folyamatban lévő ügyeket is.
Értsd: pl. Adok neked x összeget arra, hogy szervezz egy színjátszó előadást, ahol a dohányzás és alkohol káros hatásait mutatják be. elszámolhatók a jelmezek, eszközök, helyszín.
Te meg úgy gondolod, veszel rajta alkoholt, meg cigit is, mert ezek is eszközök, ezért belefér, és beküldöd a számlát.
Az ellenőrzés során ezeket a bizottság majd - vagy elfogadja, vagy nem - , de a KEHI röptében elkapja az anyagot, elviszik, és most lobogtatnak ilyen számlákat.
Bizonyítékok??
A példát én találtam ki, de hasonló okok húzódnak meg a lobogtatott térdzokni, - amiről tudjuk már, hogy bábokat készítettek belőle, - homár stb. mögött.
Nem voltak kíváncsiak a vizsgálók az okokra, pedig minden számlán rajta kell, hogy legyen, mert rá kell írni, tollal, hogy mikor és mire volt megvéve, felhasználva, aláírás, és pecsét is ott van.
Egy dilettáns vizsgálat utáni jegyzőkönyv alapján egy egész szektort képesek megbélyegezni.
Sajnos, hogy vannak olyan emberek, akik erre vevők.
Minden egyes "leellenőrzött, ez fontos" pályázati anyagot leellenőriz a Norvég Alap, és ő nem talált hibát - de az a lényege, hogy a kormánytól független legyen. Érti??
Új hozzászólás