Horthy Miklós budapesti bevonulására emlékezett a Jobbik a fővárosban vasárnap. Az esemény 95. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés a Kosztolányi Dezső téren kezdődött, ahol Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt sürgette, hogy legkésőbb a 100. évfordulóig állítsák fel Horthy Miklós lovas szobrát a Szent Gellért téren.
Az ellenzéki politikus beszédében párhuzamot vont a Horthy-korszak és a rendszerváltás óta eltelt 24 év között. Értékelése szerint a két világháború között nagyobb volt a világválság, Horthy Miklós mégis virágzásnak tudta indítani az országot a spanyolnátha és Trianon után.
Dobay Gergely, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke felvetette, milyen lenne, ha Horthy Miklós egy napra visszatérne Budapestre. Felszólította a résztvevőket, hogy próbálják külső szemlélőként megvizsgálni életüket, mert nem tesznek eleget a hazáért.
Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő az egykori kormányzó érdemei közé sorolta az egészségügyi, iskolai, közlekedési és ipari fejlesztéseket, valamint hangoztatta: Horthy Miklós újra büszkeséget adott a "letiport" magyarságnak.
A mintegy kétszáz résztvevő ezt követően a Szent Gellért térre vonult, a menet élén lovasok haladtak. A felvonulók kezében magyar, árpádsávos és jobbikos zászlók voltak, a sort a Magyar Nemzeti Gárda és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai zárták. Középen egy kisteherautón elhelyezett hangszórókból egyebek mellett korabeli dalok szóltak, a vonulók pedig a "Vesszen Trianon!" rigmust és Horthy nevét skandálták.
A Kelenhegyi úton felállított színpadon Tokody Marcell, a Jobbik fővárosi közgyűlési képviselője célként jelölte meg, hogy a "vörös és szivárvány rongyok" lehulljanak Budapestről, és az a "magyarok fővárosa" legyen.
Hegedűs Loránt református lelkész szimbolikus alakként jellemezte Horthy Miklóst, kiemelve: amíg büntetlenül lehet őt gyalázni, addig meg lehet azt tenni az egész magyar nemzettel is.
Az Együtt közleményben ítélte el a Jobbik Horthy-rendszert éltető demonstrációját. Ebben a párt úgy fogalmazott: "Horthy Miklós bűnrészes a magyar nemzet egyik legnagyobb sorstragédiájában, a holokausztban, így nem csak magyar katonák, de közvetve több százezer zsidó és cigány származású magyar haláláért felelős". Az eseményt közleményben ítélte el az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 is.
34 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Meg a szobor állítás ?
Iagzán stílszerű egy fasiszta, gyáva féregre emlékezni. A Gellért tér környékén pedig már van egy lovas-szobor. Igaz nem horthyról, de stilszerűen a fenekével az alant közlekedőkre "meredve"
Mert ez most OMEN a népnek !!!
Horty "feladata", a TELJES magyar haderő kivezénylése lett volna, mivel Hitler ezt követelte tőle. Ehhez képest egy hadseregnyit küldött, töredékére csökkentve a veszteséget. Ha még ezt sem teszi,akkor a wehrmacht ide is úgy jön, ahogy mondjuk a lengyelekhez és számos civil áldozat is lett volna. Horty a 2. magyar hadsereget nem tudta megvédeni, de az országot igen. Sajnos csak rövid ideig,mert utána jöttek a "felszabadítók".
Walther von Brauchitsch tábornagy, a német haderők főparancsnoka így válaszolt egy német diplomata kérdéseire „Mennyi időre lenne szüksége Magyarország megszállásához?” A válasz: „Huszonnégy órára.” „És ha ellenállnak?” „Tizenkét órára.” „Hogyhogy?” „Elmaradnak az üdvözlő beszédek…” – A Margarethe hadművelet Magyarország fontosabb területeinek német katonai megszállása volt a második világháború utolsó előtti évében, 1944. március 19-én, vasárnap. A megszállóknak magyar földön érdemi ellenállással nem kellett számolniuk. Zavartalanul kivitelezhették a magyar nép elleni végzetes tetteiket, mert a politikai elitben megtalálták azokat a személyeket, érdekcsoportokat, akik hamis küldetéstudattól, karriervágytól vezetve, a nemzetiszocialista ideológiát és politikát követve, a hitleri rezsim összeomlásáig kiszolgálták őket. "
"Horty börtönbe záratta Szálasit..."
10 napra!
Aztán az ellene folyamatban lévő számtalan perben szabadlábon védekezhetett!
A bíróság csukta 38-ban börtönbe, ahonnan Horthy AMNESZTIÁJÁVAL hamarosan ki is szabadult!
És végül :"mert utána jöttek a "felszabadítók". na esse,mert a felszabadítók idézőjel nélkül nem jöttek ,hanem a Jaltában elfogadott egyezmény alapján és Sztálin ígérete ,hogy a fasiszta támadókat a saját fészkükben fogjuk megsemmisíteni adta meg az "alaphangot".
És valóban felszabadítók voltak a náci ,nyilas ,Horthy fasiszta rendszer alól felszabadították az elnyomott népeket ,az a szovjet kiskatona aki látta idefelé a saját hazájában milyen szörnyűségeket követtek többek közt a magyarok élenjártak a terhes asszonyok hasának felvágásában ,nem tehetett arról ,hogy az ő,mint felszabadító nevében a elkövetkező Sztálin utánzó rendszer milyen bűnöket követett el.
Nos mi is maradt az ömlenyedből?Semmi ...tanulni ,tanulni,tanulni kellett volna ,ahogy a nagy tanító mondta vala,igaz Ő sem így mondta ,Lenin ettől színesebben fogalmazott ,mintahogy Ő volt az egyetlen államfő aki szót emelt a mi trianoni tragédiánk ellen,ők ugyanis megszenvedtek hasonlót Bresz-Litovszk ha ismerős .
Egyes ...alá.
Fiatalok, agilisak, azt hinné az ember, hogy előre néznek. De nem, még a "parasztpártnál" is begyöpösödettebbek, mindig csak arról hallani velük kapcsolatban, hogy mi volt régen, hogyan ápolják a múltat... ki a fene kíváncsi rá!!!??
Nem az ország jobbításán dolgoznak, hanem ők is visszafelé lépegetnek, hülyeségeken lovagolnak, dettó, mint a Fidesz!
Akkor most hova, ki miatt, miért menjünk szavazni? Aki elment ellenzéki létére, csak azért ment, hogy a Fidesz ellen szavazzon, bárkire, csak ne rájuk! Csupán ezért nyert a Fidesz, nem másért! Jó lenne, ha tudomásul vennék! Szerintem titokban tudják, hogy az emberek nem mellettük állnak, ezért reszketnek annyira. Orbán már annyira fél, hogy az röhejes!
Ha lenne valaki, akit tisztességes, tehetséges, rátermett és főleg profi politikus, akkor itt minden eddigi párt eláshatná magát.
Nem profi politikusok, hanem egyik kutya másik eb, azok a pártok, akik még arra sem voltak képesek, hogy összefogjanak, és végre megteremtsék annak a lehetőségét, hogy normális, az emberek akarata szerinti módon tagolódjanak az összefogás pártjai. Kivétel nélkül csak azon marakodtak, hogy ki legyen a "vezér".
Hát ezért nem szavaztunk!
Csak az a baj, hogy így saját maguk (na meg mialattunk) vágták a fát, Orbán meg léleknyugalommal röhöghetett a markába!
Szégyelljék magukat mindannyian! És ha kérhetném, ne pofázzanak bele a civil tüntetésekbe!!!
Horthy legitimációjának alapja az elveszített területek visszaszerzésére irányuló revizionizmus volt, ami teljes összhangban a magyar társadalom várakozásaival: a lehetetlent állította be valószínűnek, s a valószínűt lehetetlennek. Horthy mintegy megtestesítette a revizionizmust, s ez tette lehetővé hosszú és a végén katasztrófába torkolló uralmát. Nem mondott semmit, amit ne akartak volna mondani azok, akiket vezetett.
Horthy nacionalizmusa nem volt több, mint a területi revízió akarása, melynek láthatóan mindent alá rendelt, annál is inkább, mert a magyar társadalom mást nem fogadott volna el tőle. A kezdeti revíziós sikerek bűvöletében sem ő, sem az általa vezetett magyar társadalom többsége nem akarta észrevenni, vagy talán nem is vette észre, hogy a nemzetiszocialista Németország meg fogja kérni ezeknek a sikereknek az árát, mely elviselhetetlen lesz.
Az első világháborúból vesztesként kikerült magyar társadalom nem tudta megemészteni a háborúnak véget vető békeszerződést, mely a magyarok által Magyarországként ismert terület alig egyharmadát hagyta meg az új, immár független magyar államnak. A vesztes magyarok képtelenek voltak feldolgozni, hogy a békeszerződés nemcsak területeket vett el, hanem elvette a területeken ott élő magyarokat és a magyar nemzeti identitásba mélyen beépült történeti és irodalmi múltat, melynek cselekvői és szenvedői, hősei, árulói mind magyarok voltak. (Csepeli 2008) Horthy maga is osztja a korban általános felfogást, miszerint az Osztrák–Magyar Monarchia túlerővel szemben bukott el, amiről nem tehetett. A vereséget követően jött a bomlasztás. Mint írja, „nem a belső gyengeség,...
A vereségre felkészületlen, a veszteség feldolgozására képtelen magyar társadalom bűnbakok keresése és megtalálása útján oldotta fel a durva békeszerződés okozta kognitív disszonanciát. A vereség aktivizálta az első világháború előtt is meglévő, de a kor liberális légkörében politikailag marginalizálódott antiszemitizmust, mely a revízió akarása mellett a Horthy-korszak fő politikai ideológiai áramlata lett, kiválóan megfelelve a bomlás okait kereső többség társadalom-lélektani igényeinek. Utóbb kiderült, hogy a revízió sem lehetséges antiszemita programok (zsidóellenes törvények, a törvények által zsidónak minősített személyek deportálása, meggyilkolása, üldözése) megvalósítása nélkül, lévén az antiszemitizmus a revíziós igények kielégítését lehetővé tevő nemzetiszocialista Németország első számú ideológiai kényszerképzete.
A harmadik ideológiai irány, melyet Horthy követett, a szovjetellenes antikommunizmus volt. A korban nem szokatlan pszichologizálással köti össze az antiszemitizmust és az antikommunizmust: „Még a baloldali irányú írók is rámutattak utólag arra a tényre, hogy Kun Béla idején a vezető állások kilenctized részét zsidók töltötték be. Emberileg érthető tehát, hogy voltak, akik a kommunizmusért való felelősséget általában a zsidóságra hárították.” (Horthy 1953, 216) A zsidóság és a kommunizmus között láttatott „emberileg érthető” kapcsolat volt az alapja a Horthy által követett antiszemita és antikommunista politikának, mely nélkül a revíziós célok elérhetetlenek lettek volna. Ezzel a politikával szakított Horthy, amikor végső szorultságában 1944 őszén fegyverszüneti kéréssel delegációt küldött Sztalinhoz egy megalázkodó levél kíséretében. (Muszatov 2005) Ez a levél mentette meg...
A felelősségelhárítás persze nem Horthy Miklós egyedi tulajdonsága. Már a hatéves gyerek is azzal védekezik, amikor számon kérik rajta az eltört csészét, hogy „véletlen volt”, „nem akartam”, „a testvérem lökött meg”. Horthy azért élhetett és gondolkodhatott „szenvedő szerkezetben”, mert a társadalom, melyet vezetett, sem ismerte az autonóm, felelős, racionális cselekvést. Nietzsche mondja, hogy az ember akkor él „szenvedő szerkezetben”, ha tetteit a szenvedő igeragozás terminusai szerint gondolja el s éli át. A magyar nyelvben csak kivételesen használjuk a szenvedő igeragozást, de mint Horthy emlékiratai bizonyítják, magyar nyelven a szenvedő igeragozás nyelvtani paradigmája nélkül is bőven van arra lehetőség, hogy az elbeszélő úgy jelenítse meg saját tetteit, mint amelyek akarata ellenére, tőle független erők folyományaként következtek be, vele, de nélküle. Ez a szerkezet kizárja a döntést, a választást, a szabad akaratot, s következésképpen lehetetlenné teszi a felelősség vállalását.
Még egyes alá sem...
Nem lovasszobor lenne, az olyan elcsépelt. Ez kérem, vonatosszobor lenne. Horthy különvonata lenne rajta, az a híres "Turul" nevű luxusszerelvény. Volt abban minden, ami jó.
A szobor azt ábrázolná, hogy 1944. március 19-én, mikor Hitlertől hazafelé tartott, a Turulhoz még egy kocsit kapcsoltak. Minek oda két mozdony, ha egy is elég. A németek nem szerették a pazarlást.
Abban a kocsiban Őexcellenciája, Dr. (oec. publ.) Edmund Veesenmayer SS-Brigadenführer, a Harmadik Birodalom rendkívüli meghatalmazott nagykövete és teljhatalmú megbízottja utazott. A megszálló erők feje.
A Turul hozta a Sast. Közben vitéz nagybányai Horthy Gábriel konyakozgatva valami édesbús nótát hallgatott a gramofonon. Sírt a szíve Magyarországért.
Hát ez lenne az én Horthy-szobrom.
A könyv egyik legjobb része a kollázs található:
www.peternakanna.hu/adicsotaborioltar/
Az egyoldalúan kimazsolázgatott féligazságok helyett, nem ártana törekedni a teljes igazság megismerésére.
Egy példa: Horthy aláírta Szálasi kinevezését. Ön, és a többi "antihorthysta" ezt úgy reagálja le, hogy: "fujj-fujj"! Nem is kíváncsiak a teljes igazságra, megelégednek a felével is, mert a másik fele nem a szájuk íze szerint való. E szerint, Horthyt zsarolták, a fiát a megszálló németek elfogták. Igen, jól tetszik olvasni, a németek is megszállók voltak. Nem virággal a kézben, hanem fegyverrel jöttek. Ezek azért nem elhanyagolható körülmények. Ön (is) azért gondosan elhanyagolja.
Sorolhatnám még a többi féligazságot - ami károsabb és veszélyesebb a legfondorlatosabb hazugságnál is - de fölösleges. Inkább azt tanácsolom, hogy alkalmazzon egy igazán egyszerű módszert! Mindig tegye föl a kérdést: "MIÉRT?" S mivel egy ember ténykedésének megítéléséről van szó, még az is egy hasznos és célravezető kérdés lehet, hogy: "Én vajon mit tettem volna Horthy helyében?" vagy "Ha Horthy gonosz dolgokat tett, mi lett volna helyette a jó?" Esetleg:"Volt egyáltalán más választása?" Talán közelebb jut az igazsághoz.
Na persze az elvakult Horthy-rajongók sem mások, ők is szeretik a saját szájuk íze szerint kisebbíteni, vagy nagyítani az egyes részleteket. Ezért van aztán az, hogy én inkább tekintem a "horthystákat" és "antihorhystákat" rokonlelkeknek, mint ellenségeknek. Egyik csapat sem képes felfogni, hogy egy tönkrevert kis ország és annak kormányzója, pengeélen táncolva, vergődve próbált túlélni a hatalmasok között. Kényszerdöntéseket hozott, sokszor valódi választási lehetőség nélkül. Fel kellene végre fogni, hogy Horthy egy olyan korban volt vezető, egy olyan orszában, amikor és ahol esélye sem volt arra, hogy sikeres legyen. (Nem is akart kormányzó lenni.) Arról meg végképp nem tehetett, hogy az a kor olyan volt, amilyen. A bűnbakokat sokkal inkább a hatalmasok körében kellene keresni.
Egy biztos, Ön is neki és a híres bevonulós...
Új hozzászólás