Alföldi: Rettenetes dolgok történnek Magyarországon

@ilos: 13:42 Én igen, tisztelem! Bár elismerem, hogy a "mi" több, mint az "én", de mások nevében nem nyilatkozhatok.
Nekem sem tetszik minden rendezése elsőre - dehogyis láttam mindet, alig néhányat - de az biztos, hogy nem unalmas, hanem elgondolkodtató, a hatása hosszan tartó! Igen, néha csalódás, mert vannak azok a megszokott, nagy, örökzöld művek, amelyektől várjuk a megszokott, jól ismert katarzist ott, ahol annak lennie kell, pont ugyanúgy ahogy az meg van írva.
Na, ez nem pont ugyanúgy, nem pont ugyanott... de micsoda bátorság kell ahhoz, hogy a megszokott, biztos sikert garantáló útról letérjen egy művész?
Nem egyszer, sokszor... Aztán mi a jobb? Megnézni egy előadást, tudva, hogy az mit nyújt, vagy megnézni egy előadást, amiről csak azt tudod, hogy biztos más lesz, új, izgalmas, érdekes... és mennyit lehet arról majd beszélni, elemezni. Már rég nem élnének az "örökzöldek", ha nem jönnének az új, bátor rendezők és szakítanának a konvencionális előadásmóddal.
Alföldi nem a politizálása miatt tart ott, ahol tart, hanem annak ellenére.
Az érzelmeknek nincs "nemi identitása", - nem a német nyelvű ragozásokra gondolok -
szerelmet és szenvedélyt, érzelmet érezhet minden ember... és az ugyanúgy felemel, vagy összetör, mindegy, férfi vagy-e, vagy nő, vagy meleg ember.

@tivoli: Igen. Kedvelem az őszinteségéért.

@csetere: ma, 15:50
Hát az, szó se róla. Túlzásban is.

@ilos: - lehet nem szereteni Alföldit, mint rendezőt. De ennek mi köze szexuális orientációjához?
A művész bizony politizál. Petőfi, Madách, nem is sorolom, mind politizáltak.
Nekünk ez ma történelem, de nekik akkor politika.
És a maradandó mű bizony akkor maradandó, ha hűen tükrözi nem csak az emberi tulajdonságot, jellemet, de a napi politikát is.
Mert állást kell foglalni a valamilyen irányban.

@JAJMÁR: Tisztelem a véleményed, de abban talán egyet értünk, hogy a művészeteknek elsősorban az a létjogosultsága, hogy a befogadó közönséget jobbá, szellemileg gazdagabbá tegyék. Egy színházi előadástól nem azt várja az ember, hogy a szöveget teljese átírva, gusztustalan trágár beszéddel ecseteljék a mindennapi valóságot. Nem vagyok prűd, néha én is elkanyarítom, egy-egy káromkodás el is megy, ha annak van dramaturgiai célja, de az összes darabot ne ezzel "korszerűsítsük".

@ilos: 18:40 Igen, ez igaz. A nyers "trágárkodást" nem szeretem én sem, belőlem sikerült olyan szinten kiirtani, hogy én szinte soha nem használom ezeket a szavakat. Ha mégis, akkor az tudatos, megfontolt, hatásvadász :-) és annyira nem illik hozzám, hogy a hatás garantált.
Ugyanakkor elfogadom, hogy vannak emberek, akik másképpen nem tudják a gondolataikat közölni, és bizony vannak emberek, akik csak ebből értenek. A művészetben pedig az a jó, hogy ha széles a paletta, és mindenki megtalálja a neki tetszőt :)
A végére egész jól megértettük egymást, ugye? :)