Egy neve elhallgatását kérő olvasónk mesélte el, hogyan kényszerültek fiai Angliába a család devizahitele miatt. Zoltán hét éve felvett 6 millió 700 ezer forintnyi svájci frank alapú hitelt. Ma a jóváírást követően még mindig 11 millió 250 ezer forinttal tartozik úgy, hogy az elmúlt években folyamatosan törlesztett körülbelül havi 80 ezer forintot. Szerinte, ha igaz lenne, amit a Fidesz szóvivője állít – a 192 forintnak megfelelő forintosítás – akkor most csak 8 millió 755 ezer forint lenne a tartozása.
Zoltán mindkét fia ma már Angliában dolgozik – ahogy fogalmaz: „természetesen nem kalandvágyból”. Hanem azért, hogy a szüleiknek legyen hol lakniuk, a bank ne vigye el a házukat.
Egyik gyermeke sem a szakmájában helyezkedett el kint. A nagyobbik, 23 éves fiú felszolgáló Bristolban, átlagosan 1200 fontot keres havonta túlórák nélkül, ami magyar viszonylatban 480 ezer forintot jelent neki. Eredetileg itthon, a Corvinus Egyetemen szeretett volna tanulni, de a családnak erre nem lett volna pénze. Ma már viszont esze ágában sincs haza jönni, teljes mértékben Angliában tervezi az életét, ott is akar családot alapítani. Mindössze évente 4-6 hétre jön haza.
A kisebbik, 20 éves fiú gazdálkodni szeretet volna, azonban ahhoz föld, ismeretség és megfelelő anyagi háttér kellett volna Zoltán szerint.
De nem vagyunk fideszesek, erre nem volt esélyünk sem
- tette hozzá.
Így ehelyett a fiú egy angliai közepes méretű étteremben lett szakács. Nagyon szeret ott dolgozni, havonta átlag 1600 fontot keres, ami nagyjából 640 ezer forintnak felel meg. Ő még nem döntötte el, hogy később haza akar-e jönni. Zoltán becslése szerint fiai 4-5-szörösét keresik meg annak Angliában, mint amit itthon tudnának.
És hogy mi lesz az itthon maradottak jövője? Olvasónktól a hitel miatt felesége válni készül, ezután pedig fiaihoz költözik Bristolba. Zoltán pedig, ha "kiszabadul az adósrabszolgaságból", erősen fontolóra veszi, hogy utánuk menjen.
Míg ki kellett váltani a gazdagabbak, tehetősebbek hiteleit addig ment is simán a dolog, de mire a szegény köznép került volna sorra? Hát valahol mellément az a kardcsapás!