Van ötlet, vannak támogatók és van állami pénz, mégsem történt előrelépés 2013 óta a nemzeti startup program háza táján. A Hír24 forrása szerint egyedül az első lépés ment zökkenőmentesen, szerződéseket viszont azóta sem sikerült megkötni sem az inkubátor cégekkel, sem a startupokkal – kivéve Kóka János ex-nejének cégével.
Az állam 60-60 millió forintot szánt annak a négy inkubátor cégnek, amely részt vesz a működőképes ötletek elbírálásában és csaknem 2 milliárd forintnyi összeget különített el az induló vállalkozások finanszírozására. Pénz tehát van, közreműködő cégek is, megvannak a nyertesek, szerződést mégsem sikerült kötni, ugyanis az elmúlt másfél évben 4-5 alkalommal változott a szerződő fél állami részről. 2013-ban a Nemzeti Innovációs Hivatal írta ki a pályázatot és hirdette ki a nyerteseket, 2014-ben azonban már a Nemzetgazdasági Minisztérium kérte fel szerződésre az inkubátor cégeket Varga Mihállyal az élén.
Nem sokkal később Lázár János hivatala vette át az ügyet, és a Miniszterelnökség lett az új szerződő fél. Innen is tovább vándorolt a feladat, egy új intézmény, a Miniszterelnökség által létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal örökölte meg azt Pálinkás József vezetésével. A program ismerői a Hír24-nek elmondták, volt olyan, hogy azért nem küldték ki a szerződést, mert nem tudták, milyen fejléccel lássák el.
A startupok világában kifejezetten fontos a gyorsaság és a kiszámíthatóság, ezekben egyelőre kudarcot vallott az állam, és a projektet sem sikerült kifejezetten vonzóvá tenniük. Nem sokan kapkodtak a 2 milliárdos állami pénz után, ugyanis elvárás volt a pályázók felé, hogy saját vagyonukkal feleljenek a felvett állami támogatásért.
"Nyilván nem startupbarát, hogy az alapító hozza be a házát. Nem így működik. A kockázatvállalása a startupnak már eleve rendkívül magas. Az, hogy egy alapító felmondja mondjuk az eddigi biztos állását, az épp elég kockázat, nem kell neki még a házát is feltenni"
– nyilatkozta az iCatapult vezetője, Beta Zsolt.
Ezt a problémát 2015-re sikerült orvosolni egy biztosítási lehetőség létrehozásával, ami garantálja, hogy vész esetén az állami cég fizet a cégalapító helyett. A Start Garancia Zrt-vel kötött szerződés esetén a startup alapítónak 10 százalékos kezességet kell vállalnia, vagyis rizikó itt is van, de egy 50 millió forintos befektetés esetén csupán 5 milliót bukik rajta a startupper.
Arra a kérdésre, hogy miért csak Kóka János ex-feleségével sikerült eddig szerződést kötni, a Miniszterelnökség azt felelte, hogy egyedül az Aquincum Zrt. tudta teljesíteni a pályázati feltételeket, a többi inkubátorral nagyjából ugyanaz a probléma, mint a startupokkal, vagyis mivel fiatal cégekről van szó, nem rendelkeznek 2 lezárt üzleti évvel, így biztosítéknyújtási kötelezettségük van, de olyan cég is akad, aki egyszerűen visszalépett a szerződéskötéstől.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás