Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon – derül ki a Kúriajogegységi határozatából. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része – mondta ki a legfőbb bírói fórum a jogegységi határozatban, amelyről szerdán tájékoztatta az MTI-t.
Közleményükben azt írták: "a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától eltérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria (...) 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot". Hozzátették: az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja.
A Kúria rögzítette azt is, hogy a jogegységi határozat emellett értelmezését adja a nemzetközi emberi jogi szerv döntése alapulvételével történő felülvizsgálati eljárás és határozathozatal rendjének, tartalmának, korlátainak. Ebben a körben kifejtette, hogy a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatala nem közvetlenül az egyezmény alapján, hanem az emberi jogi szerv döntésének magyar jogrendszerbe beillesztésével, a büntetőeljárási törvény szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásával, az egyezménysértéssel nem érintett hatályos jogszabályok alkalmazásával történik.
Az MTI egy héttel ezelőtt számolt be arról, hogy a Kúria büntető kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt.
Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.
Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.
A magyar szabályozás ez év januárjától egy strasbourgi döntés miatt akként módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben akár feltételes szabadságra bocsátásra is. Ilyenkor először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek. Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt.
A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourgi gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.
Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánypárti politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, szembemegy a magyar büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását. Lázár János jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.
Új hozzászólás