Nem bánta meg a doktorjelölt, hogy nem esküdött az alaptörvényre

„Esküszöm, hogy Magyarország Alaptörvényéhez és a magyar néphez mindenkor hű leszek…” – kezdődött a fogadalom, amit az ELTE egyik doktorjelöltje nem volt hajlandó letenni. Azért tiltakozott, mert nem ért egyet az alaptörvény több passzusával sem. Így hiába dolgozott érte éveken át és teljesített minden követelményt, egyelőre nem lesz doktor. Kende Juditot arról kérdeztük, milyen volt meghozni egy ekkora döntést.

Kende Judit szociálpszichológus. Doktori munkáját annak kutatására szentelte, hogy 5-7 éves kisgyerekeknél vizsgálja meg, hogyan tanulják el kortársaiktól az etnikai előítéleteket. Korábban éveken át emberjogi szervezeteknél dolgozott és önkénteskedett. Így például mikor szélsőjobbosok zaklattak romákat többek közt Gyöngyöspatán, együtt dolgoztak a helyi csoportokkal, hogy a rendőrség megfelelő védelmet nyújtson számukra. Ilyen előzményekkel nem meglepő, hogy Kende úgy döntött, felemeli a szavát az alaptörvény számára elfogadhatatlan részei ellen. Szerinte ugyanis ez több diszkriminatív elemet is tartalmaz: korlátozza az LMBTQ emberek és a fogyatékossággal élők jogait és lehetővé teszi a hajléktalanság kriminalizálását.

A doktori eskü megtagadásával kapcsolatban azt mondta lapunknak, bár a meghívó tartalmazta, hogy csak akkor jogosult a cím viselésére, ha az avatás részeként fogadalmat tesz, konkrétan a szövegben nem volt benne, hogy ennek része az alaptörvény is. Ő ennek ellenére sejtette, hogy ilyesmiről is szó lehet, így az ünnepséget megelőző este megkereste, mire is kéne felesküdnie. Ekkor még nem volt biztos benne, hogy vissza fogja utasítani a ceremóniát, így elment az avatóra.

Ennek kezdete előtt eligazítást tartottak a résztvevőknek az ünnepély menetéről, itt kérdezett rá a szociálpszichológus, hogy mi van, ha nem hajlandó az alaptörvényre esküdni. Azt felelték, ilyen még nem történt soha korábban, ennek részleteit az ELTE-t vezető rektorral, Mezei Barnával kell megbeszélnie. Végül Mezei helyett a kar dékánjával egyeztetett az eskü elutasításának következményeiről. Mint kiderült, Kende tudományos szempontból így is doktornak számít, de közjogilag nem és a diplomát sem kaphatja meg. Ezzel kapcsolatban elmondta: az nem zavarja, hogy emiatt nem veheti fel a „Dr.” előtagot a neve elé. Az már viszont problémásabb, hogy nem pályázhat meg olyan állást, amelyhez a titulusra szüksége lenne.

A felvetésre, hogy nem fél-e, hogy további hátrányok érik a karrierjében, azt felelte, kivételezett helyzetben van olyan szempontból, hogy jelenleg Belgiumban is csinál egy doktorit. Ezt – amennyiben minden jól megy – két év múlva be is fejezi. Ha pedig ott felavatják, az egész Európában érvényes lesz, így itthon is találhat vele munkát. Persze még nem biztos, hogy tényleg haza is fog jönni külföldről, ez szakmai és személyes tényezőkön egyaránt múlik.

Kende Judit arról is mesélt, a döntésével kapcsolatos visszajelzések pozitívak voltak, rengetegen gratuláltak. Legalább 200 olyan ember írt rá, akikkel még sosem találkozott és ez a támogatás nagyon jól esett neki. Igaz, lépésével a családját is sikerült meglepnie, de egyet értettek vele.

A szociálpszichológus azt is bevallotta, nem biztos benne, hogy egy ilyen döntést úgy is meg tudott volna hozni, ha nem Brüsszelben dolgozik. Úgy véli, itthon ez teljesen megakasztotta volna a karrierjét.

Végül arra a kérdésre, hogy összességében megérte-e az alaptörvény miatt hagyni a doktorit, azt válaszolta:

Igen! Nagyon örülök, hogy megtehettem. Szuper, hogy ekkora szabadságom van a lelkiismeretem szerint dönteni és cselekedni.

Az üggyel kapcsolatban az ELTE-t is megkerestük. Az egyetem válaszából kiderült, az alaptörvény beiktatása előtt is kötelező volt felesküdni az alkotmányra. Mint írták, a mostani esetet leszámítva korábban nem érkezett olyan jelzés, amely szerint a doktorjelölt kimondottan az eskütételi kötelezettség miatt ne vette volna át oklevelét. Emiatt jelenleg az egyetem nem tervezi, hogy változtatna a hatályos doktori szabályzatán.