Önkéntesek

Egy nap a pályaudvaron. Kemény munka korrigálni azt, amit a magyar állam szándékosan elmulaszt. Megállapíthatatlan, hogy a hét tízes vonatról szállt-e le, vagy csak most keveredett ide valahonnan, a Nyugati elé, mert látta, hogy itt kap enni, inni, és ha szüksége van rá, akkor ruhát, cipőt, pokrócot is elvehet innen. Ruha most nem kell, nadrágja, cipője rendben. Mégiscsak ma jöhetett, mert láthatóan frissen nyírták a haját. A szegedi pályaudvarnál a migszolosok megoldották, hogy állandóan legyen ott fodrász – a muzulmán férfiaknál létkérdés, hogy mindennap rendezzék a hajukat és az arcszőrzetüket. Nála ezzel most nincs gond.