Pert nyert a Propeller a Magyar Paralimpiai Bizottsággal szemben

Nagy indulatokat váltottak ki a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) körül zajló események, amelyek az egykori elnök, Gömöri Zsolt lemondásával végződtek. Ezekről a Propeller is igyekezett minél részletesebben beszámolni. Ennek az lett a vége, hogy beperelt minket az MPB, mert elutasítottuk a kérelmüket, melyben egy MTI-hírt akartak helyreigazíttatni velünk.

Ezért mondtunk nemet

A történet előzményeként annyit tudni kell: a Magyar Távirati Iroda (MTI) állami hírügynökségként funkcionál, bárki által szabadon felhasználható, átvehető hírek százait közli naponta. Ezek közül számos arról tudósít, hogy mi hangzik el a pártok sajtótájékoztatóin. Naponta többször mondja X párt Y pártról, hogy lop, csal, hazudik és fordítva. Ha emiatt X és Y párt is beperelne minket azért, mert megírjuk ezt, ellehetetlenülne a sajtó napi működése.

A médiának egyik legfontosabb feladata és kötelezettsége, hogy tájékoztassa az olvasókat, nézőket, hallgatókat a politikai szereplők megnyilvánulásairól. Azzal kapcsolatban, hogy a politikusok mit mondanak a nyilvánosság előtt, nem tudunk felelősséget vállalni és nem is akarunk. Egyszerűen azért, mert ez nem a mi dolgunk. A mi dolgunk az, hogy megmutassuk, mit mondanak, tesznek a politikusok.

Erre pöccent be az MPB

„"Gusztustalan és etikátlan" döntésük miatt lemondatná Deutsch Tamásékat a Jobbik” – ez volt annak a cikkünknek a címe, amely – többek közt – kiverte a biztosítékot az MPB-nél. Szerintük ugyanis valótlanul híreszteltük a cikkben, hogy

1. nehéz körülmények között, fogyatékossággal élő sportolók pénzét osztották szét egymás között

2. Gömöri 3 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatásának kifizetését csak a szövetség közgyűlése engedélyezhette volna.

A bíró sem értett egyet az MPB-vel

Miután beperelt minket az MPB, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezethez fordultunk jogsegélyért. Dr. Hüttl Tivadar képviselte lapunkat, eredményesen, mivel első fokon megnyertük a pert. Íme, egy részlet abból, mivel indokolta a bíró, hogy a Paralimpiai Bizottságnak nincs igaza:

(…) a sajtószerv kötelezettsége, hogy a jelentősebb magyar pártok által adott nyilatkozatokról a közvéleményt tájékoztassa. Egyidejűleg a közvélemény alkotmányos joga is, hogy ezekről tudomást szerezzen. Ebből az következik, hogy amikor a sajtó egy sajtótájékoztatón elhangzottakról pontosan, az ott elhangzottakat összefoglalva vagy szó szerint idézve beszámol, akkor alkotmányos kötelezettséget teljesít. Amennyiben a sajtótájékoztatón elhangzottak idézéséért felelősség terhelné a sajtószervet, akkor ebben az esetben a sajtót arra kényszerítené a jog, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakat már szűrve, abból a számára kockázatosnak ítélt tartalmakat kihagyva számoljon be, amely által nyilvánvalóan alapvetően sérülne a közvélemény tájékoztatásához fűződő alkotmányos érdek. Az alperesnek (tehát a Propellernek – a szerk.) mint sajtószervnek nincs is a fenti jogszabályok alapján lehetősége arra, hogy egy aktuális, közérdeklődésre számot tartó témában parlamenti párt által tartott sajtótájékoztatóról ne számoljon be, és a fentiek alapján arról a valóságnak megfelelően kell beszámolnia, azaz az ott elhangzottakat köteles közzétenni. Minderre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a sajtó nem tartozik sajtó-helyreigazítási kötelezettséggel akkor, hogyha egy közérdeklődésre számot tartó ügyben az abban mérvadóan nyilatkozni jogosult személy által elmondottakhoz hűen beszámol, különösen pedig akkor nem, hogyha az MTI által is közzétett tudósítással egyezően teszi.

 Ám itt nem ért véget a bíró indoklása, a legjobb rész még hátra volt. Ugyanis azt is kifejtette, hogy az MPB által sérelmezett állítások még csak nem is voltak valótlanok:

Ezen felül a bíróság azt is kiemeli, hogy a felperesek (az MPB, illetve Gömöri Zsolt – a szerk.) által kifogásolt állítások nem tekinthetők valótlan tényállításnak. (…)

A „sportolók pénzét szétosztották egymás közt” kitétel a valóságnak megfelel, tekintettel arra, hogy II.r. felperes (Gömöri Zsolt – a szerk.) – nem vitásan – az elsősorban a fogyatékossággal élő sportolók támogatására létrejött I.r. felperes költségvetése terhére kapott, a fizetésén túl 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatást a devizahitele végtörlesztésére. A „sportolók pénze” megfogalmazás egyértelműen az I.r. felperes költségvetésére utaló stilisztikai fordulat.

A második állításról pedig így vélekedett a bíróság:

Az I.r. felperes (az MPB – a szerk.) 2012. évben hatályos alapszabálya tartalmazza azon előírást – a jogszabállyal egyezően –, hogy a költségvetést a közgyűlés fogadja el. Ebből nem alaptalanul vonta le a nyilatkozó azt a következtetést, hogy a költségvetés terhére történő, nagy összegű és rendkívüli kifizetéshez – mint amilyen a II.r. felperes részére adott támogatás volt – szükséges a közgyűlés támogatása. A következő mondat a közgyűlési határozat hiánya kapcsán azt tartalmazza, hogy ebben az esetben a juttatás törvényszerűsége kétséges, vagyis a szövegkörnyezet alapján nem nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés.

Nemcsak az MPB kóstolta be a sajtót

Lapunkhoz hasonlóan járt nemrég a Népszabadság is, akit Varga Mihály miniszter perelt be szintén azért, mert kitettek egy MTI-közleményt. Utóbbi összefoglalta a DK-s Vadai Ágnes Vargát a Kun-Mediátor-ügyben összefüggéssel emlegető sajtótájékoztatóját. Ám itt részben a Fidesz politikusa nyert első fokon a lappal szemben, még pedig azért, mert úgy ítélték meg: a Népszabadság felelős a valótlan állítás híreszteléséért, és hibázott, amikor nem kért reakciót az elhangzottakra Vargától, aki egyébként épp az Egyesült Államokban tartózkodott.

Bár az újság kiemelte: Magyarországon nincs olyan, hogy precedensjog, mégis sokszor irányadónak tekintik a felsőbb bíróságok ítéletét. Erre pedig egy volt alkotmánybíró, Lábady Tamás ítéletét hozták fel példának, aki megállapította: ha a sajtó fontos közérdekű problémát tárgyaló rendezvényen elhangzottakról szöveghűen tudósít, vagyis nem maga állít valamit, hanem csak beszámol egy eseményről, „akkor felelősségre nem vonható”, mert ez sértené a sajtónak a közérdekű problémák megvitatásában játszott szerepét.