Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Népszabadságnak vallott a politikához, politikusokhoz való viszonyáról és határozottan hitet tett az internacionalista egyház mellett: mint mondta, az egyház nem lehet nacionalista.
Várszegi Asztrik nem az a pap, aki örömmel mosolyog a politikusok mellett:
Egyszer azt találtam mondani, hogy a politikus olyan, mint a gyerek. Karácsonykor, azaz a választások idején játszik az ajándék rongybabával, ez az egyház, aztán meg gyorsan megunja és a sarokba dobja.
A főapát igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy igazolva látja-e 15 évvel ezelőtti jóslatát az Európai Unióhoz való viszonnyal kapcsolatban, hogy mindenki csak a saját rétjével törődik:
Ha valamikor, akkor erre most csak igent lehet mondani.
Ugyanakkor Várszegi Asztrik nem euroszkeptikus, továbbra is kitart az integráció mellett:
Mindig is azt akartam, hogy belépjünk a közösségbe, és most is azt gondolom, nincs más járható út. II. Szent János Pál, a lengyel pápa idején a kelet-európai posztkommunista országok különösen Nyugatra és nem Keletre vágytak. Az persze súlyosan téved, aki az Európai Uniót, ami egy politikai-jogi szerkezet, túlontúl eszményíti.
A menekültkérdés kapcsán Várszegi Asztrik azt mondta, hogy a kiszolgáltatottakkal és az elesettekkel való szolidaritás nem lehet mérlegelés tárgya az egyházban:
Meggyőződésem, hogy az egyháznak fel kell karolnia a kiszolgáltatottakat, az elesetteket, az éhezőket, a segítségre szorulókat. (...) Ám a kérdés sajnos nem ennyire egyszerű. Először is azt kell megvizsgálni, miért indultak el tömegesen ezek a szerencsétlen emberek. Szétlőtték az országukat? Megölték a rokonaikat? Összedöntötték a házaikat? Akikkel ez történt, ott nincs helye a mérlegelésnek, őket minden áron segíteni kell.
Várszegi ugyanakkor úgy vélte, a tömeges migráció nem megoldás az európai – német munkaerőigény problémára, elsősorban az integráció nehézségei miatt:
Szerintem ez nem megoldás. Kisebb létszámban még lehet pótolni a hiányzó munkásokat, azonban tömegével, egy más munkakultúrába, viselkedéskultúrába beilleszkedni nagyon hosszú időt igényel, és rengeteg konfliktust gerjeszt.
Ettől függetlenül a kereszténység feladata a pannonhalmi főapát szerint az, hogy toleráns legyen, nem lehet nacionalista:
Az istenhez való tartozás megelőzi a nemzethez való tartozást. Sajnos a nemzetekfelettiséggel szemben újra megjelent egy olyan nacionalizmus, amit a keresztény gondolkodás és értékrend egyszerűen nem viselhet el.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás