Elhallgattak egy durva jelentést a magyar adócsalásról

2012-ben akár az 1200 milliárd forintot is elérhette az adócsalás (áfacsalás, feketefoglalkoztatás, fekete értékesítés) mértéke a magyar élelmiszer-gazdaságban. Az erről szóló jelentést az Agrárgazdasági Kutató Intézet készítette 2014-ben, vitára is akarta bocsátani, ám az anyag közlését a minisztérium megtiltotta.

Az anyagot megszerző és az ügyet megszellőztető Népszabadság kereste a tárcát is, de a cikk megjelenésééig nem kapott választ.

A jelentésben a szakemberek összeolvastak különböző adatokat, és igen érdekes dolgokra bukkantak. Például: 1000 külföldre eladott sertésből átlag 800 érkezik meg Ausztriába. A magyar disznó kevesebbet ellik, de többet is eszik, mint a dán disznó. Mint megállapítják, ez azért is furcsa, mert

évente annyi disznó tűnik el, amennyit a kutatók szerint képtelenség házi körülmények között feldolgozni.

A jelentés szerint a furcsaságok magyarázata, hogy

a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. Becsléseik szerint a feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog.

A jelentés arra is kitér, hogy az őstermelők milyen módszerekkel minimalizálják az adójukat: mivel az ő bevételeik 600 ezer forintig adómentesek, papíron gyakran a család minden tagja őstermel, így egy három-négyfős család akár 2,4 millió forint adózatlan jövedelemre is szert tehet. Mások a könyvelővel figyeltetik, nehogy elérjék a felső határt és adózni kelljen, ezután "elfogy a készlet", vagyis onnantól kezdve csak olyanoknak árulnak, akik feketén is átveszik az árut. Statisztikailag ez úgy néz ki, hogy

2012-ben az őstermelőknek mind­össze hét százaléka vallott be nyolcmillió forint feletti jövedelmet. Közülük minden negyedik (26 százalék) nulla forint jövedelemből élt meg, de ebből futotta azért fejlesztésre is. Az őstermelők felének az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget.