118 igen szavazat mellett, 57 nem szavazat ellenében, 0 tartózkodással elfogadták a postatörvényt, amit Németh Szilárd kezdeményezett- írja a 444.hu.
A törvénymódosítás lényegében kiveszi a Magyar Postát az infotörvény hatálya alól, gyakorlatilag az alkotmánnyal is szembemegy.
A posta után a Magyar Nemzeti Bank az érdekeltségébe tartozó gazdasági vállalkozások és alapítványok dokumentumait titkosítják egy Bánki Erik fideszes képviselő által hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint.
Az MNBk adatait titkosító törvényjavaslat értelmében ha az MNB alapítványokba teszi a pénzét, az a pénz onnantól már nem közpénz. A törvény szerint így a vagyon „elveszíti közvagyon jellegét”.
De nem csak az MNB cégei, hanem az MNB cégeinek a cégei is megtagadhatnak minden adatigénylést egy utolsó pillanatban beadott módosítás értelmében – írja a 444.hu.
Utána megmagyarázták
Bánki Erik azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a parlament kivételes eljárásban döntött arról, korlátozza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. A törvénymódosítás alapján az intézmény vezetőinek fizetése megduplázódik.
A Fidesz politikusa indoklásában azt mondta: a jegybank által létrehozott alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik. Jelezte ugyanakkor, hogy a most jóváhagyott törvény értelmében ezek az alapítványok közhasznúakká válnak, így évente egyszer közhasznúsági jelentést kell tenniük a gazdálkodási eredményükről.
A jegybanki vezetők bérrendezését Bánki Erik azzal indokolta, hogy az Európai Unió jegybankjai közül a magyar elnökének és tisztségviselőinek fizetése volt a legalacsonyabb eddig. Ők most a "középmezőnybe" kerültek. Nem lenne helye bérrendezésnek, ha a jegybank gazdálkodása, a monetáris politika eredményei nem járnának kedvező hatásokkal, de jelen körülmények között itt volt az ideje a kiigazításnak – mondta.
A törvényjavaslat különleges eljárásban történt tárgyalását Bánki Erik azzal magyarázta, hogy a pénzpiaci stabilitás érdekében ki kellett vonni a jegybankot az új közigazgatási eljárási törvény hatálya alól.
A gazdasági bizottság elnöke és a tájékoztatón szintén részt vevő Kósa Lajos, a kormánypárt frakcióvezetője is biztosra vette, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül majd az MNB-törvény módosítása. Bánki Erik szerint ugyanakkor a szabályozás megfelel az alaptörvénynek.
A frakcióvezető több kérdést is kapott arról, hogy a jegybanki alapítványok pénze miért nem közpénz. Erre válaszul kifejtette: az alapító által az alapítványnak adott pénz nem őrzi meg korábbi "jellegét", ezért "az alapítványi pénz alapítványi pénz", nincs más státusa. A pénz addig közpénz, amíg az alapító nem tette be az alapítványba – ismételte meg.
Kósa Lajos nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy más, közpénzből gazdálkodó, nyereséges szervezetnél megvalósulhat-e az MNB-hez hasonló alapítványi modell.
A jegybanki alapítványokra vonatkozó, már folyamatban lévő adatkikéréssel kapcsolatos felvetésre a kormánypárti politikus azt felelte: a közhasznú alapítványokról is lehet adatot kikérni, tehát "nem arról van szó, hogy elzártuk az adatkérést".
Lehet rugózni a kvótán!
Rosszabbak mint Rákosiék! Azok a magánvagyont államosították, ezek a gerinctelen pondrók, meg a közvagyonból magánvagyont!!
Hogy hűlne rátok a bőr!!