Hiába gránitszilárdságú, évekig foltozgatták az új alkotmányt

Ötéves Magyarország új alkotmánya, amelyet a miniszterelnök gránitszilárdságúnak nevezett, ötször mégis átírták.

Amit beleraktak, azt az Alkotmánybíróság kivette belőle, újra belerakták, majd az EU nyomásra végül újra kivették. Többször is ezrek tüntettek ellene, most a kormány 10 millió forintból köszönti fel – Albert Ákos írása az Abcúg.hu-n.

“Tisztelt Hölgyeim és Uraim, mi magyarok megadtuk a magunk válaszát. A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz, zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára.”

Ezekkel a szavakkal köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben a hatályba lépő új magyar alkotmányt, amelyet egyúttal át is kereszteltek alaptörvénnyé. Az alkotmány kihirdetése óta éppen öt év telt el, a Magyar Nemzeti Bank most emlékérmet bocsájt ki az évforduló apropóján, a kormány pedig egy 9,6 millió forintba kerülő bulival fogja megünnepelni a születésnapot.

Orbán Viktor öt éve úgy beszélt az alkotmányozásról, mint az általa fülkeforradalomnak nevezett 2010-es kormányváltás egyik legfontosabb pillanatáról, amely több évtizedre meghatározza Magyarország berendezkedését. A kormány pedig szimbolikus intézkedések sorával próbálta elmélyíteni ezt a tudatot. Ilyen volt például az alaptörvény asztala, amelyet minden városházán felállítottak, vagy a díszkiadás illusztrálásához készített festmények.

Hiába nevezte azonban Orbán gránitszilárdságúnak az új alkotmányt, valójában elég hányattatott sorsa volt. Sokáig az sem volt világos, hogy valójában ki írja, ezrek tüntettek ellene a hatálybalépése napján, majd éveken keresztül módosítgatták, egyes rendelkezéseit pedig az Európai Bizottság is vitatta. Íme a magyar alkotmány öt éve.

Az sem volt világos, hogy ki írja

“Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt” – mondta Orbán Viktor pár nappal azután, hogy pártja megnyerte a 2010-es parlamenti választásokat. A dolog szépséghibája annyi volt, hogy a választások előtt nem említette, hogy győzelem esetén pártja alkotmányozni fog. Igaz, nem is tagadta.

A választás után a kormánypártok valóban nekiálltak kitalálni, mi és milyen formában szerepeljen az új alkotmányban, sokáig azonban egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy végül is ki írja az új alkotmányt. Az hamar kiderült, hogy az ellenzéki pártok támogatására nem számíthatnak, az MSZP ugyanis négyötödös szavazást, az LMP népszavazást kért az új alkotmányról, de ezekbe a Fidesz-KDNP nem ment bele. A Jobbik pedig jelezte, hogy bár hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, úgysem fogják majd megszavazni az alkotmányt.

Így a kormány először is felállított egy úgyevezett alkotmányon dolgozó bizottságot – amelynek tagja volt például Pozsgay Imre, aki a rendszerváltás előtt volt államiniszter, illetve Boross Péter, aki Antall József halála után volt az MDF-es kormány miniszterelnöke –, hogy a miniszterelnök mellett kidolgozzák az alkotmány koncepcióját. Később azonban nem igazán építettek a javaslataikra, helyette meghallgatták például Schmitt Pál akkori köztársasági elnököt, majd a KDNP-s Salamon László vezetésével alkotmány-előkészítő eseti bizottság alakult a parlamentben. Végül a konkrét szövegezést a Szájer Józsefből, Gulyás Gergelyből és Salamon Lászlóból álló háromfős csoport végezte. Szájer akkoriban dicsekedett is vele, hogy a magyar lesz az első iPaden írt alkotmány.

Végül 2011 áprilisában fogadták el az alkotmányt, és hirdették ki. Kormánypárti politikusok szerint fontos volt leváltani az 1949 óta hatályos régi alkotmányt, és méltattak a teljesen új, nemzeti hitvallásnak nevezett bevezetőt is. Az ellenzéki pártoknak és civil szervezeteknek viszont nagyon nem tetszett, utóbbiak szerint a kormánypártok nem indokolták elfogadható érvvel, mi szükség van új alkotmányra, az elfogadásának körülményei miatt pedig lényegében egypárti alaptörvény lett. A hatálybalépése napján ezrek tüntettek ellene az Opera előtt, miközben a kormánypártok bent éppen a megszületését ünnepelték.

Egy év alatt háromszor is módosították

“Ez igen, ez alap, amire lehet építkezni” – mondta az Index akkori tudósítása szerint Orbán Viktor, pedig még azon a héten módosítani kellett az Alaptörvényt. Ez egy évvel az elfogadása és pár hónappal a hatálybalépése után történt. Erre egyrészt azért volt szükség, mert az alapjogi ombudsman korábban kifogásolta, hogy az Alaptörvény külön törvényben meghatározott átmeneti intézkedései valójában nem is átmenetiek, ez pedig súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Ezekben a rendelkezésekben szabályozták például a bírósági ügyek áthelyezését, de itt szerepelt az is, hogy új adót lehet kivetni akkor, ha az Európai Bíróság ítélete alapján Magyarország pénzbüntetést kap.

Másrészt azért is módosítani kellett, hogy töröljék azt a passzust, amelynek értelmében összevonható lett volna az MNB és az akkor még működő PSZÁF. Ellenkező esetben ugyanis az EU kötelezettségszegési eljárást indított volna a jegybanki függetlenség megsértése miatt. De a zárószavazás előtt még beletettek egy olyan rendelkezést is, amely biztosította, hogy Schmitt Pál akkor már lemondott köztársasági elnöknek mindenképpen járjon továbbra is az elnöki fizetés.

Rá fél évvel a választási regisztrációt emelték be az alkotmányba. Ez volt az az ötlet, amely szerint csak az szavazhatott volna a magyarországi választásokon, aki már a választások előtt hónapokkal regisztrálja magát. Ez azonban végül sose lépett hatályba, az Alkotmánybíróság ugyanis alig két hónappal az elfogadása után elkaszálta.

Az év végén belefért még egy módosítás: a földtörvény sarkalatossá tétele. Ezt azonban épp a Fidesz mezőgazdasági szakpolitikusa, Ángyán József nem szavazta meg (ő később ott is hagyta a pártot).

Az EU is beszólt a negyedik módosítás miatt

Az első három módosítás azonban közel sem váltott ki akkora visszhangot, mint a negyedik, amelyet 2013 elején nyújtottak be. Erre részben azért volt szükség, hogy végleg az Alaptörvény részévé tegyék azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket fél évvel azelőtt eljárásjogi szabálytalanságokra hivatkozva az Ab elkaszált. Ezeken kívül azonban az Alaptörvénybe emeltek több olyan volt jogszabályt is, amelyek a kormánypártok számára fontosak voltak, az Ab-n azonban azok sem mentek át. Az alkotmányt magát ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, így többet el sem kaszálhatja ezeket az intézkedéseket.

Ilyenek például:

csak a házasság és a szülő-gyermek viszony jelent családi kapcsolatot

a hallgatók röghöz kötése

a hajléktalanok közterületről való kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabály

a gyűlöletbeszéd tiltása

a politikai kampányokra vonatkozó szabály

illetve újdonságként az, hogy az Ab ezentúl nem hivatkozhat határozataiban az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokra.

Az alkotmánymódosítási tervezet nagy nemzetközi viszhangot váltott ki. Az Európa Tanács főtitkára aggályosnak nevezte, Szájer Józsefnek és Gulyás Gergelynek Washingtonban kellett magyarázkodniuk miatta, az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso pedig levelet írt Orbán Viktornak, amelyben több pontra hivatkozva is azt írta, hogy a bizottság valószínűleg kötelezettségszegési eljárást indít miattuk.

A negyedik módosítás ráadásul olyannyira közvetlenül érintett egyes csoportokat (például a hajléktalanokat vagy a hallgatókat), hogy a korábbi módosításoktól eltérően ezrek tüntettek ellene 2013 márciusában.

A kormányt elsősorban a kötelezettségszegési eljárások ijesztették meg, ezért nyáron úgy döntöttek, hogy újramódosítják az alkotmányt, azaz kivesznek belőle olyan részeket, amelyeket alig fél évvel azelőtt raktak bele. Ilyen volt például a bírósági peráthelyezés, amely ezzel végleg eltűnt a süllyesztőben, illetve ezzel a módosítással engedélyezték újra azt, hogy a kereskedelmi média is közölhessen politikai reklámokat.

A kormány ezt akkor úgy kommentálta, hogy ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, és alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül.

Ma már nem olyan egyszerű módosítani

Az ötödik módosítás óta eltelt két év alatt nem változtattak az Alaptörvényen, idén azonban a kormány azt javasolta, hogy hatodszor is nyúljanak hozzá az alkotmányhoz, hogy az illegális migrációra és az utóbbi időben történt terrortámadásokra hivatkozva, új jogállásként, beleírhassák a terrorveszélyhelyzetet. Ez egyfajta különleges jogrend lenne a kormány számára terrortámadás esetén, itt írtunk róla bővebben.

A Fidesz-KDNP azonban a legutóbbi alkotmánymódosítás óta elveszítette kétharmados többségét az Országgyűlésben, így egyedül a kormánypártok már nem tudják átírni az alkotmányt, az ellenzék pedig nem támogatja a terrorveszélyhelyzet bevezetését.