Évek óta nem áll ügyészi alkalmazásban a Quaestor-üggyel kapcsolatba hozott sofőr

Évek óta nem áll ügyészi alkalmazásban a Quaestor-üggyel kapcsolatba hozott sofőr – emelte ki a Legfőbb Ügyészség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő aznapi sajtótájékoztatóján azt mondta: az internetes N1 televízió honlapján megjelent egy riport, amely a csőd előtti nap kifizetési listájáról szól, és a politikus szerint azon szerepelhetnek "Fideszhez közeli emberek, cégek". Arról is beszélt: felmerül, hogy az ügyészség egyik gépkocsivezetője strómanként vett ki közel 200 millió forintot.

Közleményében a Legfőbb Ügyészség kiemelte: valótlanul jelent meg a hírekben, hogy "az ügyészség egyik gépjárművezetője, aki tavalyig a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, 200 milliót vehetett ki a cégből a Quaestor-csőd napján". Az ügyészség közlése szerint a listán szereplők közül egy névazonosságot mutató személy valóban dolgozott gépjárművezetőként a Legfőbb Ügyészségen. Az ő munkaviszonya azonban – a hírekkel ellentétben – több mint 5 évvel ezelőtt megszűnt és azóta nem áll egyetlen ügyészi szervnél sem alkalmazásban – írták.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a nyilvánosságra került listával kapcsolatban nem folytat vizsgálatot – közölte a szervezet elnöke az MTI megkeresésére.

Válaszában Péterfalvi Attila azt írta, hogy az ügy megítélését több tényező is árnyalhatja, egyfelől a Quaestor-ügy kiemelkedő közérdeklődésre tart számot, amely a most kezdődött bírósági tárgyalás miatt jelenleg is a figyelem középpontjában áll. Emellett befolyásolhatja a listán szereplő személyek kilétének felfedését esetleges közfeladatuk vagy közszereplői minőségük, avagy az, hogy gazdasági tevékenységük körében egy cég képviseletében jártak-e el.

A NAIH elnöke utalt arra, hogy a polgári törvénykönyv szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezik arról, hogy aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani, és az üzleti vagy a banktitok körébe tartozó információ a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

A jogszabály kitér arra is, hogy aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon. A jogutód nélkül megszűnt hitelintézet által kezelt iratokat a keletkezésüktől számított hatvan év múlva lehet a levéltári kutatások céljára felhasználni – írta a NAIH elnöke.

Péterfalvi Attila hozzátette: annak megítélése, hogy a nyilvánosság elé tárt adatbázis honnan és miként került ki, és ezzel megvalósult-e a banktitok sérelme, illetve gazdasági titok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja, elsődlegesen a nyomozóhatóság kompetenciájába tartozhat.