Egy év alatt 20 százalékkal, 456 ezer forintra nőtt a budapesti, 19 százalékkal 228 ezer forintra emelkedett a megyei jogú városokban a használt lakások átlagos négyzetméterára – derült ki az Ingatlan.com több mint 100 ezer ingatlanhirdetés alapján készített éves összefoglaló elemzéséből.
A közlemény szerint az új lakások is drágultak 12-20 százalékkal, de ebben a szegmensben még a következő időszakban jön majd a látványos kínálatbővülés. A portál szakértői szerint 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon.
A fővárosi téglalakások négyzetméterára 19 százalékkal 499 ezer forintra, a budapesti panellakásoké pedig 16 százalékkal 334 ezer forintra emelkedett. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közlemény szerint elmondta, hogy a drágulásban fontos szerepet játszott a lakáshotelek elterjedése 2016-ban is. A legfelkapottabb kerületekben a befektetési céllal vásárlók hajtották felfelé az árakat, így aki magának keresett lakást, kénytelen volt magasabb árat fizetni – mondta, hozzátéve, hogy a lakáshotelként hasznosított lakóingatlanok 2015 után 2016-ban is jelentős – éves szinten akár 5-10 százalékos – hozamokat produkáltak a tulajdonosoknak.
Balogh László szerint 2015-ben nagyon látványos volt az élénkülés, ami áthúzódott az idei évre is, de 2016-ban kiegyensúlyozottabbá vált a piac. A szakértő szerint erre utal, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránti érdeklődés, valamint a 2015-ből megmaradt piaci lendület miatt a kereslet, a kínálat és az árszint egyaránt emelkedett, ám június második felében visszafogottabbá vált a piac. Ekkor a kereslet némileg csökkent, és a kínálati árak emelkedése is megállt, míg augusztusban és ősszel újra lendületet kapott a lakáspiac, főleg a használtaké – fejtette ki. A szakember szerint a használt lakások piacán még lehet növekedés a jövőben: 2016-ban ugyanis körülbelül 150 ezer adásvétellel lehet számolni, ami elmarad a válság előtti 170 ezer feletti csúcsértékektől. Az ingatlan.com adataiból az is kiderült, a magánszemélyek több mint dupla annyi lakóingatlant hirdettek meg eladásra idén mint 2015-ben, tehát a kínálat számottevően nőtt.
Balogh László szerint a használt lakások áraira nem volt jelentős hatással a csok, ugyanakkor az igénylők könnyebben tudták finanszírozni a piaci áremelkedésből adódó többletet. Jövőre azonban változhat a helyzet, mert piacra kerül az elkészült új lakások első hulláma, így azok nagyobb arányt képviselhetnek a támogatási rendszeren belül – vélekedett a szakértő
Az ingatlan.com szakértője a tájékoztatásban úgy vélte, bizakodásra ad okot, hogy az új lakásokra kiadott engedélyek száma idén az első kilenc hónapban meghaladta a 21 ezret, ami két és félszerese az egy évvel korábbinak. Ezen a téren a következő két évben lesz az igazán látványos a bővülés, a 2015-ben és 2016-ban megkezdett, valamint a következő hónapokban induló beruházások eredményeként 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon. Balogh László közölte, hogy a lakásátadási hullámok következtében 2017-ben és 2018-ban a tervezőasztal mellől értékesített új lakások aránya egyre inkább csökkenni fog. A várható élénkülésben pedig a csok egyre fontosabb szerepet játszhat – jegyezte meg.
"Hosszú távon nem mutat túl egy lufifújáson: az építőiparnak pár évre szüksége lesz ahhoz,
hogy rámozduljon erre az igényre, ám mire elkezdik piacra önteni a CSOK-hoz megfelelő új
ingatlanokat, a tényleges kereslet már elfogyhat, vagyis óriási túlkínálat jöhet létre. Szánalmasan nagy közhely lenne azt mondani, hogy jó bornak nem kell cégér. De azért nem közhelyes mégsem, mert itt valahogy pont nem erről van szó. Ellenkezőleg: a rossznak nagyon is kell. Nem láttam azt a nemrégiben készített felmérést, amit Rogánék igen, ám amennyiben létezik és nem a Századvég készítette, lenyelem keresztben a bojtos sapkámat, ha a lakosság négyötöde támogat valamit, amit az egyötöde sem tud igénybe venni. Ja, hogy mégis a Századvég készítette, a tudjuk melyik Századvég. Akkor viszont értem.
A Századvég felmérésére alapozzák Rogánék az újabb közpénzpazarló
propagandát Gyengébben értő, vagy Rogán nevet viselő olvasók kedvéért szeretném felelevetíteni nem a Századvég kormányzatilag megrendelt elemzései alapján , hogy milyen fantasztikus hatásai vannak a papíron négyötödös támogatással bíró otthonteremtési programnak, amelynek alappillérét természetesen a CSOK képezi. Egy szintén nemrégiben készült, nem Rogánék által megrendelt elemzésről van szó, amely szerint a csok:
a körülbelül 50-60 ezer pár mellett, akik valóban élni tudnak a támogatással, a szabályozás
kiskapuit kihasználva sokan befektetési céllal, vagy szimplán ügyeskedésből fogják lehívni a
10 milliós összeget, így összesen akár 150 ezer spekulatív befektető is beléphet az
ingatlanpiacra. Ha ők eltűnnek, marad a légüres tér.
az intézkedéscsomag idén 52, 2020-ban pedig már 113 milliárd forinttal ronthatja a
költségvetést. A hipotetikus becslések szerint (a Költségvetési Felelősségi Intézettel
ellentétben a kormány semmilyen komolyan vehető hatásvizsgálattal nem
rendelkezik, leszámítva a majd meglátjuk, mire kialakul típusú bizonyosságokat) a
programban legalább évi 700 ezer forintba...
közel fele olyan állás lesz, amelyben amúgy is nagy a kereslet, vagyis állami segítségre e
tekintetben egyáltalán nincs szükség. A képzetlen munkakörökben (ahol viszont nagy a
túlkínálat) csak 11 ezer új állást hoz létre a CSOK 2019-ig.
Vagyis mindent egybevetve: a környezetünket szennyező óriásplakátokon hirdetett örömmel és boldogsággal ellentétben, Rogánék CSOK-ja úgy növeli rövid távon mesterségesen a GDP-t, hogy közben a költségvetési pálya hosszú távú fenntarthatósága romlik."