A fővárosban és az ország nagy részén csökkent a légszennyezettség, de néhány északkeleti településen továbbra is veszélyes a levegőminőség a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt.
Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) térképén vasárnap Sajószentpéter, Kazincbarcika, Putnok és Salgótarján szerepelt a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel.
Három települést jelölték az egészségtelen levegőminőséget jelző narancssárga színnel: Hernádszurdokot, Miskolcot és Nyíregyházát.
Az OKK térképe alapján az ország nagy részén – így Budapesten is – már nem veszélyes vagy egészségtelen, de továbbra is kifogásolt a levegő minősége.
Vasárnap Várpalotát, Székesfehérvárt és Szegedet jelölték az elfogadható levegőminőséget jelző kék színnel.
A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKK a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
Az elmúlt napokban több településen visszavonták vagy mérsékelték a korábban elrendelt szmogriadót. Salgótarjánban szombaton újra a riasztási fokozatot rendelték el, mert az utóbbi napokban szennyezettebbé vált a levegő. A fővárosban a tájékoztatási fokozat van érvényben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a fővárost érintő légszennyezettségi előrejelzésében azt írta: a levegő minőségében kisebb javulás valószínű.
Az országos előrejelzés szerint a következő napokban is csak helyenként élénkülhet meg a szél. Folytatódik a borús idő, a hét első felében hószállingózás, havazás is lehet, viszont a hideg mérséklődik.
A miskolci szmoghelyzetet az elmúlt években a Miskolci Egyetem és a Környezetvédelmi Szakértői Osztály is vizsgálta a Polgármesteri Hivatal kérésére.
- Két tanulmány is készült legutóbb tavaly. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a speciális időjárási helyzet mellett ( -10,-20 fok) elsősorban a lakossági fűtés okozza a levegő minőségének romlását, nem a gépjármű CO. Ezért nem kellene büntetni azt az édesapát aki négyéves, leukémiás kislányával autózott 180 kilométert Budapestre, hogy a gyerek megkapja a létfontosságú gyógykezelést, mert nem felelt meg az autója a környezetvédelmi besorolásnak. Elsősorban az épületek energetikai korszerűsítésén kellene agyalnia a kormányzatnak. Nagyobb energia megtakarítás kisebb fűtési igény. Csak ehhez állami segítség is kellene, nem az autósokat vegzálni és nem kellene ellopni az UNIOS támogatásokat.