Pedig még tankkal is lőtték a volt Köztársaság téri pártközpontot
560 millió forintért szerezhette meg az ismeretlen vevő az MSZP volt székházát, mely – egy másik ingatlannal együtt – a II. János Pál pápa téren (volt Köztársaság tér) áll.
Az MKP székháza az 56-os forradalomban
Fotó: Fortepan/Nagy Gyula
A Világgazdaság cikke szerint a két, összesen 3303 négyzetméternyi alapterületű ingatlanok értékét anno 700 millió forintra becsülték. A szocialista párt 2007-ben 1,6 milliárd forintért adta el az ingatlanokat egy ír hátterű cégnek, mely óriási szállodakomplexumot akart felhúzni a helyükre – ami végül elmaradt.
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Valaki ezen is meggazdagodott???
A Fidesz esetében ezt nevezik ősbűnnek, ugyanis az akkor még liberálisnak számító párt ekkor vesztette el politikai ártatlanságát. A történet röviden a következő: A diktatúra lebontásáért küzdő ellenzéki pártok az első szabad választások előtt használatba kaptak székházakat, akkorákat, amekkorák épp jutottak nekik, az MSZP viszont hatalmas ingatlanvagyon tulajdonosa maradt. Hosszú viták után az akkori hat parlamenti párt megegyezett egymással, és ennek alapján az Országgyűlés 1991. szeptember 17-én 85 százalékos többséggel elfogadta „az 1990. évi országgyűlési választásokon minősített pártok részére székház juttatásáról szóló törvényt.”
A választási eredményeikhez képest kis székházzal rendelkező MDF és Fidesz érdeke volt a kiváló manipulációs lehetőséget ígérő szabályozás az „egyszerű és kézenfekvő” megoldás helyett. Simicska Lajos és Varga Tamás a Fidesz, Kollár K. Attila az MDF részéről tárgyalt a megoldásról. A tárgyalások eredményeként az MDF vezette kormány 1992. április 16-án titkos határozatban két igen értékes belvárosi épületet adott át a két párt megosztott tulajdonába. Az Erőterv épületét (Széchenyi rakpart 3.) és a volt Magyar Királyi Tiszti Kaszinót (Váci utca 38.). A Fidesz ezen felül még az Andrássy út 105. tulajdonjogát is megkapta. Nyilvánvaló volt, hogy a két párt nem kíván közös épületekben tevékenykedni, és az is, hogy egyik közös épület sem alkalmas pártszékháznak.
Kaya Ibrahim, Josip Tot, a két titokzatos vásárló.
Egy németországi török, illetve németországi horvát személy, akiknek több, tetemes köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli céget adtak el 1995-ben, illetve 1997-ben, vélhetően azzal a szándékkal, hogy több százmilliós köztartozást tüntessenek el. Amikor a két eset történt, a Fidesz még nem kormányzott egyetlen napot sem, ellenzéki pártként viszont igyekezett olyan tőkét gyűjteni, melynek birtokában sikerrel indulhatott neki az 1998-as választásoknak. Nos, a trükk sikerült, soha nem tudtuk meg, hogyan, mekkora összeg tűnt el a két külföldi stróman jóvoltából, a Fidesz pedig megnyerte a 98-as választást.
Az azóta már a politika színpadáról lelépett Schlecht Csaba bonyolította az üzleteket, és 1995 nyarán 13 céget adott el Kaya Ibrahimnak (csak jelezzük, hogy egy muszlim bevándorlónak), ezzel összesen mintegy 300 milliós köztartozástól szabadította meg a Fidesz holdudvarához tartozó cégeket.
Schlecht 1997 szeptemberében ismét több, összesen három Fidesz-közeli céget adott el, ismét egy németországi személynek, ezúttal a horvát állampolgárságú Josip Totnak...
A két ügyletről 1998 nyarán jelent meg az első oknyomozó írás a Népszabadságban, majd egyre több kínos részlet derült ki, de az akkor már kormányzó Fidesz nem adott kielégítő magyarázatot az eladásokra. Később nyomozás indult az ügyben, de ezt eredmény nélkül lezárták. Az első Orbán-kormány bukása után ismét elővették az ügyet, amikor Weisz József elismerte, hogy ő továbbította a két útlevél másolatát Tasnádi László vállalkozónak, de a vádemelés ekkor is elmaradt."
(szeka.blog.hu/2015/12/12/itt_a_fidesz_tortenetenek_hat_legtitokzatosabb_ugye)
Csaxólok, hogy ez a fideszkaki még ma is bűzlik!
Új hozzászólás