Kanyarójárvány-veszély ugyan nincs nálunk, de betegek már igen: 11 megyéből jelentettek gyanús eseteket. A vírus rendkívül könnyen fertőz, ha valaki nem rendelkezik védettséggel, és súlyos szövődményekkel járhat.
A kanyaró vírusa a légúti hámsejtekben is szaporodik, így köhögéssel, tüsszentéssel könnyen terjed: a kórokozó két óráig fertőzőképes marad a levegőben, a tárgyakon.
Ha a környezetünkben beteg ember volt, 90 százalék az esélyünk arra, hogy mi is kanyarósak leszünk. Vagyis 10 emberből minden bizonnyal 9-en megbetegednek majd a találkozást követően.
A kanyaró lappangási ideje 7-13 nap, majd jelentkeznek a tünetek: először mint az influenza: magas láz, orrfolyás, köhögés, kötőhártya-gyulladás; gyakran a szájon belül pontszerű fehér pöttyök, majd ez elmúlik, és testszerte kiütések jelennek meg.
Minden 500. beteget elveszítjük. A szövődmények is gyakoriak, 30 százalék eséllyel alakulnak ki: agyhártyagyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, bakteriális felülfertőződés. A kanyarón átesettek immunműködése csökken, ez az állapot pedig akár három évig is eltarthat, bizonyos esetekben pedig hosszú évek múlva degeneratív idegrendszeri betegség indulhat.
Magyarországon az elmúlt 15 évben a jól működő kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően nem volt megbetegedés. A közelmúltban Európa-szerte előfordultak kisebb-nagyobb járványok, amelyek oka az oltásellenesség, vagyis ami ebből következik: az átoltottság csökkenése. Romániában 2014 előtt a lakosság 97 százaléka volt kanyaró ellen beoltva, a tiltakozás miatt viszont mára ez az arány 80 százalék alá esett.
(24.hu)
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás