Gyanú sem kell a lehallgatáshoz, ha rábólintanak az igazságügyi tárca tervére

"Előzetes felderítés", "előkészítő eljárás" – ilyen elnevezésekkel rejtik a megfigyelésre és titkos adatgyűjtésre felhatalmazó javaslatot.

Ha a kormány változatlan formában bólint rá az Igazságügyi Minisztérium által előkészített törvénycsomag-módosításra, akkor hamar a Philip K. Dick által megírt Különvélemény című novella világában érezhetjük magunkat is, miközben Orwell 1984-e is bekacsint az ablakon.

Titkos információgyűjtés – gyanú nélkül

Az igazságügyi tárca ugyanis a "készülő új, a büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségről szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását. Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyűjtés szabályait. Kimondanák például, hogy „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyűjtés az információk mellett eredendően a bizonyítékok megszerzésére irányul” – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Ennek során egy "előkészítő eljárásnak" nevezett akcióval, "előzetes felderítéssel" már lehetne bizonyítékot gyűjteni, az intézkedés célja a "a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása" lenne. 

Vagyis úgy gyűjthetne adatot a rendőrség/NAV/titkosszolgálat/bárki, hogy a bűncselekmény gyanúja még nem is merült fel.

Politikai nyomozáshoz nagyon jól jön

A Magyar Nemzet által megszólított kritikusok szerint a törvényjavaslattal leginkább a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy gazdasági szereplők elleni fellépésnek ágyazhat meg a tárca és a Fidesz – noha az előkészítő eljárás során tiltott lenne a a csapdaállítás vagy az álvásárlás, ami már konkrét gyanút feltételez a hatóságok részéről.

A bűnmegelőzés fogalma is változhat, ha a törvényjavaslat átmegy az országgyűlésen: "a bűnmegelőzést olyan bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek a tárgya nem egy bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés." Ebből fakadóan a cikk szerint csak azon bűncselekmények előkészülete ellen kell fellépnie a hatóságoknak, amelyek előkészületét a törvény bünteti. Ilyen például a gyilkosság, de a nemi erőszak például nem.

A törvényjavaslat a rendőrség és egyéb hatóságok titkos informátorait, besúgóit megadóztatná: a szolgálataik után kapott összeg 20 százalékára forrásadót vetnének ki, ám mivel ezen összegek titkosítottak, így az nem derülne ki, hogy az állam mennyi forrást biztosít erre a célra.