Csütörtök este a Bujdosó kertben valamivel több, mint 200 ember jött össze a Momentum Mozgalom “Itthon-Otthon. Határon túli magyarok és Magyarország” című kerekasztal-beszélgetésén.
„Hogy éppen a Momentum szervezett egy ilyen beszélgetést, az már kevésbé volt meglepő. Egyrészt jól beleillik a bal-jobb megosztottság meghaladását, illetve a pozitív nemzetképet hirdető retorikájukba. Onnan nézve is logikus a témaválasztás, hogy országjárásukat ki fogják terjeszteni a határon túlra is. Az már más kérdés, hogy mennyit tudnak majd támogatottságban, elköteleződésben ebből kamatoztatni.”
Első körben arra a kérdésre próbáltak választ adni a meghívott előadók (Bárdi Nándor, Stefano Bottoni, Patakfalvi-Czirják Ágnes, Zahorán Csaba), hogy mi is az a nemzet. Stefano Bottoni szerint ennek megválaszolására három konferencia sem lenne elég, de az biztos, hogy Trianont nem lehet megkerülni. Felidézte, hogy mekkora nemzetközi botrány volt, amikor 1990-ben Antall József azt mondta, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. Ez ma már evidencia, mondta a Bolognában született, magyar anyától származó történész.
A Heineken-botrányra utalva azt mondta Bárdi Nándor, hogy erősen kontextusfüggő, mit nevezünk nemzetnek.
„Agyon van nyomva mindenféle szimbolikus tehertől.”
A határon túliság ugyanakkor egy ikon, aminek jelentős mozgósító ereje van, és amit a politikai szépen ki is használ, tette hozzá.
Bárdi a transznacionalizációban látja a problémát , vagyis hogy
a határon túli fiatalság is a hazai médián, az itteni propagandán szocializálódik. Jó példája ennek az a farsangi videó, amiben az egyik erdélyi iskolában a gyerekek migránsnak és rendőrnek öltözve a "mocsok Merkelkéről" énekelnek.
Ugyanígy súlyos problémának tartja, hogy 25 év alatt nem sikerült elérni, hogy a határon túli magyarság kisebbségi jogai alkotmányos védelmet kapjanak.
Az Erdélyből származó Patakfalvi-Czirják Ágnes szerint Magyarország morális dimenzióba helyezte a támogatáspolitikát, a határon túli magyaroknak kvázi erkölcsi kötelességük
„magyar gyereket szülni, fenntartani a magyar iskolát, a magyar templomot.”
Elmesélte, hogy
„amikor haza mentem, Wass Albert-verssel fogadtak. Az jutott eszembe, hogy ettől kell könnyeznem, ez vagyunk mi?”
A Patakfalvi-Czirják által említett paternalista logikát egyenesen érzelmi zsarolásnak nevezte Bottoni: “neked magyarnak kell lenned.” Viszont meggyőződése, hogy pont ez a “zsarolás” a magyarázata annak, miért maradhatott fenn a régióban egyedüli jelentős kisebbségként a 2 milliós magyar tömb.
„Nem volt benne a pakliban, hogy így alakul. Hol vannak a szászok, a lengyelek vagy az olaszok? Csoda, hogy Kolozsváron még van egy magyar világ.”
Ugyanakkor Bottoni hangsúlyozta, hogy a huszadik századi túlélési stratégia ma már nem elég. A történész elmondta, hogy a 2000-es évek elején nagyon sok magyar jött át Magyarországra. A jelenlegi gazdasági-demográfiai folyamatokat figyelembe véve lehetségesnek tartja, hogy néhány éven belül megint elindul egy ilyen folyamat, és mióta Románia EU-tag, ez még könnyebbé vált. Vagyis az a veszély fenyeget, hogy
nem etnikai, hanem gazdasági okokból pusztulhatnak el a magyar közösségek
- magyarázta Bottoni.
Pontosabban, 2004 május 4 után, hogy megkapva magyar útlevelüket tovább álljanak Nyugat- Európába.
"nem etnikai, hanem gazdasági okokból pusztulhatnak el a magyar közösségek"
Nem fenyeget!Tudsz róla, hogy sokan itthonról járnak át dolgozni a keleti részekről?
Amik a tények...28 országbol a 26.-ak vagyunk gazdasági teljesítményben...emútnyóc+5 év ennyire futottra..
Életminőségben 28-ból 27.-ek...csak Bulgária van mögöttünk...De, majd hozzánk jönnek a románok...ühm...