Most én tényleg magyar vagyok?

Régi szép, nyugodt idők emlékei, amelyekben még nem volt egy feszültséget generáló, idióta, skizofén Geci! Kit érdekelt, hogy 3 évente, 50 dollárral mehettél nyugatra és meghívóval, Kisimult arcú embreket láttál, amelyik nem volt kisimult arcu, az már akkor is akoholista volt, 4.50 volt egy doboz Porti cigi, 3.50 a mezítlábas Symphónia, 3.50 egy kori sör, 3.30 a 33-as keverékbenzin, kit zavart, hogy május elsején is fel kell vonulni, vagy választás napján, 09-ig zárva voltak a sarki "erőművek" - nyugodtabban és biztonságban éltünk, ma meg azoktól nincs nyugalmunk, akik akkor ünnepeltették magukat és üvöltve tapsikoltak, Kisz-titkárként! Igaz, Orbán, Dajcs, Rogán, Varga, Gyurcsány?

Hát úgy gondolom hogy ehhez az íráshoz nincs mit hozzáfűzni!!! Minden sora I G A Z !!!

A miénk piros volt...

retronom.hu/files/images/tel.preview.jpg

A mélabú meg az önsajnálat semmit se old meg! Lehet nosztalgiázni, de ha valós lehetőség lenne visszamenni a múltba, abba a múltba, ahol "kisimultak az arcok" - de nem fiatalon, hanem a megélt évekkel együtt - rájönnénk, hogy az arcokat azért láttuk akkor kisimultnak, mert a fiatal korosztályban mozogtunk. Az öregek akkor is öregek voltak. Aki ma magányos, ott is magányos lenne, mert egy csomó dolog az emberben kódolva van.
A sok filléres ár mellé pedig oda kellene tenni az akkori fizetéseket is. Igen, van egy réteg, ahol még így is a múlt jobb megélhetést jelentene, de szegények akkor is voltak. Na jó, ennyire gazdagok nem...

Nem azt akarom ebből kihozni, hogy Mo. ma jól fejlődik, meg erősödik, mert nem gondolom. Azt se, hogy visszafelé kellene menni ezért. Előre kell menni, emberek!

A cím mindent elmond a sikertelenségről.
Mitől függ a magyarság? Az 50 filléres fagyitól? Ugyanmár!

Azért ne feledjük: A Kádári időkről, az "átkosról" van szó.