Logopédusok a Taigetosz ösvényein

nem túl bíztató, ha a logopédus-egylet szószólói a pofon pártján állnak. S akkor sem biztató, ha teljesen konform az orbániai „szívjon csak a kopasz” oktatáspolitikai mentalitással. S akkor sem, ha a mostani közlemény alapján ők annyira, de annyira szerették volna, ha „a törvénymódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak”. Annyira szerették volna, hogy tiltakozásuktól volt csendes a nyári éjek sora. Meg a nappalok is. Nem győzve hangsúlyozottan elhallgatni azt, hogy még az említett intézkedéscsomag megvalósulásakor is azt követően, és nem azt megelőzően kellett volna szerintük a felmentéses rendszert megszüntetni. Ja! Nem. Szerintük párhuzamosan. Ami így első olvasatra ostobaságnak tűnik. Már csak azért is, mert egy valós támogatói rendszer megvalósulása adott volna valós szakmai alapot annak eldöntésére, hogy indokolt, vagy nem indokolt a felmentések...