Július elsejével több jogszabály is változott, a sörfőzésnél más lett az adókedvezményt jelentő hektoliterszám limitje, a diákhitelek kamata csökkent. A dohány jövedéki adója magasabb lett, a közműveket a családok és a kkv-szektor ingyen kötheti be.
Megint drágul a dohány
Magasabb lett a dohánytermékek jövedéki adója: a cigaretta minimális adómértéke ezer darabonként a korábbi 28 800 forintról 29 200 forintra, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke pedig kilogrammonként 16 200 forintról 17 300 forintra nőtt július elsején.
Nem változott ugyanakkor az elektromos cigaretták jövedéki adómértéke, amely az egyszer használatos (eldobható) termékek esetében darabonként 10 forint, a folyadék esetében milliliterenként 70 forint, a töltőfolyadékok esetében pedig milliliterenként 55 forint.
A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, aminek Magyarországnak is meg kell felelnie, ezért emelkedik több lépcsőben a dohánytermékek jövedéki adója.
Díjmentes a közműcsatlakozás a családoknak és a kkv-szektornak
Ingyenessé váltak a közműcsatlakozások július elsejétől a családoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), és ennek a körnek mérsékelte vagy teljesen díjmentessé tette a kormány a kapcsolódó eljárási díjakat, miközben csökkentek az ügyintézési határidők is.
A díjmentesség három szektorra vonatkozik, meghatározott fogyasztási mértékig. A gáz, a villany, valamint az ivóvíz- és szennyvízbekötéseknél a kedvezmény nemcsak az új építésű ingatlanokra érvényesíthető, hanem a lakóingatlan vagy az üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető.
Egy átlagos méretű családi háznál vagy üzlethelyiségnél mindhárom közműcsatlakozás kialakítása esetén a családok 450 ezer és 1,9 millió forint közötti összeget takaríthatnak meg, a kkv-k pedig akár 2,8 millió forintot is.
A törvény, illetve az annak végrehajtását szolgáló kormányrendelet értelmében díjmentessé vált a legfeljebb óránként 4 köbméter és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. A Miniszterelnökség pénteki tájékoztatása szerint ezek egy nagyobb lakás vagy egy átlagos méretű családi ház, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség ellátásához elegendőek.
Nemcsak a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját engedik el. A gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki, ami teljesen új szabály. A villanyszektorban az eddigi kétszeresére emelkedett az az elosztói vezetékhossz, amit az elosztó társaság ingyenesen biztosít. A víziközmű-szektorban a közműfejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztóknak már eddig sem kellett fizetniük, a díjmentesség július 1-jétől a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed.
Csökkentek a gázszektorban a különdíjas szolgáltatások költségei is.
Július 1-jétől a fogyasztók jogorvoslatért fordulhatnak a műszaki-biztonsági hatósághoz, ha az elosztó társaság elutasítja közműkiviteli tervüket. Jogorvoslattal lehet élni akkor is, ha az elosztó elutasítja a terv szerint kivitelezett közmű átvételét. Ezek a jogorvoslati eljárások díjmentessé váltak.
Jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők, valamint a korábbi határozatlan idővel szemben meghatározott időhöz vannak kötve a közművek szolgáltatásai július elsejétől.
Előtörhetnek a kisüzemi sörfőzdék
Bővül a kisüzemi sörfőzdei kedvezményezettek köre, szombattól az eddigi 8 ezer hektoliterrel szemben minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50 százalékos jövedéki adókedvezményt. A kisüzemi sörfőzdék azonban célzott pályázati forrásokat is igényelnek a fejlődéshez.
Gyenge Zsolt, Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke az MTI-nek elmondta, az intézkedésnek akkor lehet kedvező hatása, ha a multinacionális sörgyártók számukra hátrányos kereskedelmi szerződései elleni fellépésben és célzott pályázati források megnyitásában is segítséget kapnak a kormánytól.
Egyrészt műszaki-technológiai fejlesztésekhez szeretnének ahhoz hasonló segítséget kapni, mint amilyet korábban a borászok és a pálinka előállítók kaptak. Ebből bővítenék, korszerűsítenék, az eddigi garázsműhelyekből ipari környezetbe telepítenék a termelő egységeket.
Hozzátette: a multinacionális sörgyártók piackorlátozó szerződései ellen is fel kell lépni, amelyek szerinte mind a magyar, mind az uniós jogszabályokkal szembemennek, és lehetetlenné teszik a kisüzemi főzdék termékeinek piacra jutását.
Gyenge Zsolt szerint a kisüzemek hektoliterre vetítve több munkatársat foglalkoztatnak, mint egy multinacionális gyártó, átlagosan 10-16 embert foglalkoztatnak, így körülbelül ezer embernek ad munkát a 60-65 magyarországi főzde. A logisztikában további ötszázan dolgoznak körülbelül.
Az egyesület adatai szerint a magyarországi főzdék közel 300 különböző fajta sört állítanak elő. Tavaly 55 ezer hektolitert gyártottak, piaci részesedésük 1 százalék alatti. Magyarországon jelenleg 60-65 kisüzemi sörfőzde működik.
Módosult a reklámadó mértéke
A reklámadó kulcsa egységesen 7,5 százalék lesz a második félévben.
Mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.
Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú teher növekedésének elkerülésével indokolt a kormány. A második fél évre – július 1-jétől – 7,5 százalékot kell megfizetniük a reklámadó-fizetésre kötelezett vállalkozásoknak.
A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót, és elrendeli annak visszatérítését az adóvisszatérítés szabályai szerint.
A módosított törvény rendelkezik arról is, hogy az ezen határidőig bevallott, de meg nem fizetett adót a jövőben sem kell befizetni. A módosítások között szerepel az is, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.
A törvénymódosítást az Európai Bizottság (EB) azon határozatával indokolták, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat.
Visszavezetik a nyugdíjasokat a munka világába
A diákszövetkezetek mintájára a jövőben megalakulhatnak az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.
A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A szervezeteknek – legfeljebb a tagságuk tíz százalékáig – nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak, mint a nyugállományúakra. Utóbbiaknak ugyanis a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállalt feladatokat.
A nyugdíjas szövetkezetek egyik kezdeményezője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta: az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol az elvégzendő feladatok egyenetlenül jelentkeznek. Kósa Lajos arról is szólt, hogy ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.
Változott a lakástakarékok szabályozása
Szombattól az ügyfelek számára kedvezően változott a lakás-takarékpénztárak működésének szabályozása.
Az egyik módosításnak köszönhetően a korábbi három hónapról két hónapra csökkent a kiutalási időszak, így egy hónappal hamarabb fizethetik ki a lakáskasszák a megtakarított összeget az ügyfeleknek.
A másik jelentős változás, hogy az Országgyűlés megemelte a lakás-takarékpénztárak hitelezési tevékenységére vonatkozó korlátot, így az eddigi 75 százalék helyett mostantól már szabad eszközeik 90 százalékát helyezhetik ki áthidaló kölcsönként.
Magyarországon négy lakás-takarékpénztár működik: a Fundamenta-Lakáskassza, az OTP Lakástakarék, az Erste Lakástakarék és az Aegon Lakástakarékpénztár (az utóbbi jövőre kezdi a kifizetést). A lakáskasszáknál tavaly az új szerződéses összeg és a hitelkihelyezés egyaránt bővült, és idén is növekedést terveznek mindkét területen. Tapasztalataik szerint az ügyfelek egyre inkább a leghosszabb megtakarítási idejű módozatot választják, és vállalják a maximális havi 20 ezer forintos befizetést annak érdekében, hogy teljesen kihasználhassák az állami támogatást.
Csökkent a diákhitelek kamata
Rekord alacsonyra, 2,3 százalékra csökkent a szabad felhasználású Diákhitel1 konstrukció kamata július 1-jétől az első félévi 3,35 százalékról, a kötött felhasználású Diákhitel2 kamatlábát 3,45 százalékban határozták meg az eddigi 3,9 százalék helyett, de a hitelt felvevőket változatlanul fix 2 százalék terheli, az ezen felüli kamatrészt az állam állja kamattámogatás formájában.
A Diákhitel1 esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető az ügyfél által meghatározott célra, míg a kizárólag a képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.
A Diákhitel Központ Zrt. múlt szerdai tájékoztatása szerint a diákhitel-konstrukció 16 évvel ezelőtti indulása óta mintegy 380 ezren vettek fel a hitelt, a kihelyezett hitelösszeg pedig meghaladta a 305 milliárd forintot, évente 20 milliárd forint körüli összeget folyósítanak. Az érintettek 40 százaléka már visszafizette a hitelt.
Változott a jövedéki törvény is
Szombaton hatályba lépett az új jövedéki törvény, amely a vállalkozások számára számos kedvező változással jár.
Az egyik legfontosabb, hogy a jövedéki ügyek néhány kivétellel csak elektronikusan intézhetőek. A magánfőzők bejelentési kötelezettségét valamint a párlat adójegy igénylését, a külföldi személyek jövedéki ügyeit, a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügyeket, illetve a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetését, adatszolgáltatását lehet papíralapon intézni.
További fontos változás, hogy az eddigi 47 féle adóraktárral szemben a hatályos szabályozás már csak egyféle adóraktári engedélyt ismer. A jövedéki termékek azonban továbbra is adóraktárban állíthatók elő és tárolhatók az adófizetésig.
A borászatok döntő többségének lehetősége van arra, hogy kisüzemi bortermelővé váljon, így mentesülhet szinte minden adminisztrációs kötelezettségtől. A kisüzemi bortermelő bérmunkát, bértárolást nem végezhet, és csak előzetes bejelentés után szállíthat adófelfüggesztéssel szőlőbort és palackos erjesztésű habzóbort más adóraktárnak.
Lényeges változás az is, hogy jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Kivételt jelent az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés, maximum 200 ezer forintig.
A jövedéki törvényben meghatározott esetekben változatlanul jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A fix összegű jövedéki biztosíték mellett azonban megjelent a változó összegű jövedéki biztosíték fogalma. Ez kedvezmények alkalmazását is lehetővé teszi, így bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredeti jövedéki biztosíték összege alacsonyabb lehet.
További jelentős változás, hogy július 1-jétől az adóraktár-engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára korábban az MTI-nek elmondta: az új jövedéki törvény középpontjában a vállalkozóbarát szemlélet áll.
(MTI)
(Címlapi kép: pixabay.com)
5 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás