A Petőfi Csarnok bontási területén talált azbesztcement közvetlenül nem jelent veszélyt az egészségre – erősítette meg ugyanaz az akkreditált laboratórium, amely a bevizsgálást is végezte.

A Ligetvédők szerdán tartottak sajtótájékoztatót arról, hogy azbeszttartalmú törmeléket találtak a Petőfi Csarnok bontásának helyszínén. A törött cső fedetlen, láthatóan bontott állapotban hevert a törmelékek között legalább 1,5 hónapja. A később bevizsgált minta ebből a csődarabból származott. 

Sághi Attila, a Zrt. vezérigazgatója még 2016 decemberében állította azt az Origónak, hogy az azbesztmentesítése megtörtént.

A Zrt. közleményben azt írja:

A Petőfi Csarnok bontási területén talált azbesztcement azonos azzal, amely Budapest vízvezetékhálózatának mintegy 40 százalékban is megtalálható. Az azbesztet – kiváló tűzvédelmi és hőszigetelő tulajdonsága, viszonylag könnyű feldolgozhatósága miatt – széles körben alkalmazták különösen a múlt század harmadától a nyolcvanas évek végéig. A mai napig számos ekkor épült közintézményben és lakóingatlanban megtalálható.

Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a Petőfi Csarnok területén még nem fejeződtek be a bontási munkálatok. (...) Pontosan ezért van elkerítve jelenleg is a munkaterület, és a Városliget Zrt. álláspontja szerint ezért balesetveszélyes a helyszínen tartózkodni mindaddig, amíg valamennyi munkafolyamat le nem zárult. 

Az azbeszt vizsgálatát végző akkreditált labor vezetője Czap Zoltán, a Kör-Ker Kft. ügyvezető igazgatója megerősítette:

A Petőfi Csarnok bontási területén talált minta az azbesztnek nem a belélegezhető, közvetlenül élet- és balesetveszélyes válfaja, hanem a városban mindenütt előforduló, kötött változata. 

A Ligetvédők augusztus 30-án csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót a Városligetben, miután a Kör-Ker Kft. azbeszttartalmat állapított meg a bontási törmelékben lévő mintában.

A Ligetvédők a bontás kezdete (január-február) óta dokumentálták a munkálatokat, és azt állítják, „megfigyelésük során alig tapasztaltak arra utaló jelet, hogy megfelelő azbesztmentesítő tevékenység folyna a bontási területen.”

(444)

9 hozzászólásarrow_drop_down_circle

solidedge
Az azbesztcement 10-15 % azbesztet tartalmaz. Ez kötött állapotban nem okoz egészségügyi kockázatot. Ha viszont pl. az ezzel bevont csöveket elvágják, vagy ez a szigetelés megsérül akkor veszélyt jelent. Mindenképpen a mihamarabbi elszállítása a megoldás.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
RonaGyuri
a fideszes azbeszt a kifejezetten jó! =))
human
Vagy csak a régi komcsi technikát, a bagatelizálást alkalmazzák. Mennyi idő is telt el a Csernobili katasztrófa után mikorra közölték az emberekkel?
papa.49
Talán esetleg meg lehetne kérdezni azokat a családokat akiknek családtagjuk meghalt az azbeszt miatt Petőfibányán, hasonló anyagok miatt !!!
karma1
Nekunk egy rokonunk halt meg Ausztraliaban, epitesz volt az illeto, ket meter magas, eros ember... Egyik pillanatrol a masikra betegedett meg, par honap alatt kesz is lett - rakban elhunyt.
Egy nagyobb epuletegyuttes bontasakor lelegzett be nagymennyisegu aszbesztport. A felesege meg a 3 felnott gyereke nagyon komoly karteritest kapott, mert kimutathato volt az ok. 57 evesen eleg tre elmenni igy...:o(((
namihami
Igaza van a Zrt.-nek. Sőt, annyira nem veszélyes, hogy a tüdőbetegek, bronchitiszesek, TBC-sek terápiás célra, közvetlen belélegzés útján kapják. Nagyobb tüdőcentrumok EÜ-támogatással, teherautón szállítva érkeztetik. Mi több, a gyorsabb gyógyulás érdekében még koncentrálják is a törmelék azbesztpor-tartalmát.
human
Erről az azbesztról most tudjuk, hogy hol van. De vajon hová fogják szállítani? A stadionok és egyéb bontások során szinté kerülhettek elő ilyen anyagok. Azokat hol tárolják? Ennek a kormánynak az első dolga volt kiherélni a környezetvédelmet a kormányzatban és azóta is láthatóan nem érdekli.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.