Adókedvezményt jelentett be a gazdasági miniszter

uploads.disquscdn.com/images/02827b6db58198b8f77bdc613081f572c02ed438f1d6c951eef0c9b95b7a94a5.jpg?w=480&h=309
uploads.disquscdn.com/images/426e060e506928178f57ab447c943bb0f664e850cf920317c2d7fc6b01038c55.jpg?w=480&h=305
Amikor Orbánék a magyar gazdaság száguldásával példálóznak, érdemes volna rápillantani Romániára. Jelenleg Románia az Európai Unió leggyorsabban, évi 6 százalékkal növekvő gazdasága, ahol az ipari termelés idén több mint 8 százalékkal bővült.

Készséggel belátom, hogy valamennyi adót még azért kell fizetni, hiába varázsoltak paradicsomot ide a lángeszű, adócsökkentő, gazdaságot talpra állító szakemberek, ezért nézzük is meg gyorsan, mennyire jó a helyzet:
kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2016/11/adonemek.png
Ez a csekély 60 darab adónem (márciusi tényállás) kétségtelenül bizonyítja, hogy van ok a derűre. Már csak egyetlen kínzó ellentmondást kellene tisztázni: nem úgy volt, hogy a magyarok 98%-a osztja a derűt, a bizakodást, az optimizmust? Nem úgy volt, hogy a magyarok forradalmi jókedve szabadította fel egész Kelet-Európát? Most és így kell megtudnunk, hogy szó nincs erről, hanem az van, hogy kishitűek, vesztesek és pesszimisták a népek? Mit jelent, hogy mostantól jó lesz, tisztelt zavaros tekintetű miniszterelnök úr? Hetedik éve folyamatosan mostantól-t írunk és változatlanul a nyugtalanító és cinikus feltételes módok között szlalomozunk. Nem is lehet ez másként, hiszen a teljes foglalkoztatás hegycsúcsainak ostromlására és a munkaalapú társadalom kiépítésére hat év ment el. Arra tudniillik, hogy egy olcsó, kiszolgáltatott, lehetőleg alul iskolázott és könnyen manipulálható munkaerőre épülő
összeszerelő országot varázsoljanak ide, amely mindannyiunk örömét szolgálja. Ennek a vergődésnek az lett az eredménye, hogy a képzett, tehetséges, kellően bátor fiatalok és középkorúak százezres tömegekben vándoroltak el az országból. Hat év után most beütött
a derű ideje: béremelés nélkül folytatódik a lecsúszás. Következésképpen a bérek emelésének szükségességét nem a stabil pénzügyi helyzet, vagy a páratlanul sikeres magyar modell, hanem az aggasztó munkaerőhiány kényszerítette ki. Hiába dübörög a gazdaság (a régió sereghajtójaként), a béremelés továbbra is egyszerű feltételes mód. Semmi nem változott.

A magyar gazdaság alsógatyája szaros lett az erőlködéstől, mert a focistáink nem hozzák az elvárt eredményeket. A gazdasági növekedés csak a maffiózó vállalkozások erősödésénél tapasztalható ami növekvő kábítószer fogások alapján pontosan követhető. Az úszó vébé is a veszteségek termelésére épül. lesz mit eltitkolni a választók elől jövő áprilisban. Ezért is mondja meg orbán mikor legyen a választás, nehogy korán betlizzen a Jegybank. Tudjuk, hogy trükkök 100-ai kellenek így is a lebukás elkerüléséhez. Így volt ez az öszödi gyóntatás óta, és előtt is. A baj csak az, hogy a gyónási titkot nem egyformán értelmezzük.

És ez a ""foglalkoztatottak száma"" és ""bérköltség összege"" dumák mennyi ideig lesznek szempontok? Mert még olyanról senki nem hallott széles e hazában, hogy ""Stratégiai szerződést kötött az állam ...-vel"" és a stratégiai partner úgy húzott el az országból (mikor az érdeke már azt kivánta), hogy még a kulcsot se húzta ki a kapuból. Csak az állami támogatás felvételéig vagy az adókedvezményig tartott a nagy stratégia.
Igaz, azt meg kell hegyni, hogy a családi, baráti cégek valahogy, valamiért sose képesek kiesni a pixisből. Ott nincs recesszió.
Inkább évi évi 100 milliárdot meghaladó osztalék. Még csak nem is forgalom, pedig már az is szép eredmény lenne.

m.blog.hu/sz/szeka/image/nepszava_2.jpg
A reformokkal az a baj, hogy sokba kerülnek, csökkentik a kormány támogatottságát, ugyanakkor csak hosszú idő után hozzák meg a várt eredményt. Orbán Viktor nem is pepecselt ilyenekkel két kormányzati ciklusa alatt, hanem inkább elterelte az emberek figyelmét az égető gondokról. A nemzeti konzultációnak csúfolt, közpénzből finanszírozott szemérmetlenül sokba kerülő kormányzati kampányok ma már egymásba érnek, az ország pedig a világűrből úgy néz ki, mint egy tenger, mert annyi kék alapszínű óriásplakátot ragasztottak ki baráti cégek hirdetőhelyeire, hogy az asztronauták csak a szemüket dörzsölik, amikor letekintenek a mi kis országunkra. Néha persze van egy-egy sziget ebben a nagy kékségben, de jobban megnézve azok csak épülő stadionok.

Vaj-na kinek,egy fuzionálás alkalmával 1 700 milliót?