Koalíciós kormányzásra készül a baloldali ellenzék, Szél Bernadett szerint csak az LMP mögött nincs oligarcha

Míg az LMP új választást akar egy esetleges Fidesz-vereség után, a többi párt inkább koalíciót kötne és kormányozna.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Egyetértettek a kormány leválthatóságában az MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP és a Momentum vezetői egy szerda esti vitán, amelyen

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje megerősítette, az ellenzék győzelme után minél hamarabb új, a jelenleginél igazságosabb, demokratikus választást szeretnének, míg a többi párt képviselői inkább kompromisszumok árán kialakított koalícióban irányítanák az országot.

Az öt párt vezetőivel zajló vitát a V18 csoport szervezte, Budapesten. Vezetőjük, Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos a rendezvény elején jelezte, hogy a Fidesz és a Jobbik nem fogadta el meghívásukat.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje elmondta, jobban örült volna, ha erre a vitára egy évvel korábban kerül sor, és a demokratikus ellenzék mostanra egységesen állhatna szemben a Fidesszel. Közös ajánlatot kellett volna tenni az országnak

– fogalmazott, megjegyezve ugyanakkor, hogy az utóbbi napokban legalább az egyéni választókerületek szintjén sikerült előrelépést elérniük.

Szél Bernadett, az LMP kormányfőjelöltje úgy fogalmazott, hogy a Fidesz megbukott, a magyar emberek többsége kormányváltást akar.

Emlékeztetett, hogy ők teljes ellenzéki koordinációt szerettek volna, ám heves ellenállásba ütköztek.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint a választók többsége mára megtanulta a jelenlegi választási rendszert,

nekik pedig az a feladatuk, hogy érvényesítsék a kormányváltást akaró többség akaratát.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke hangsúlyozta, hogy rendszerváltó hangulatot tapasztalnak, és abban bíznak,

hogy szélesedik az ellenzéki együttműködés, ami ezt lehetővé is teheti.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azt mondta, megalakulásukat az határozta meg, hogy elegük van a korrupt kormányból és az egymással civakodó ellenzékből,

azonban kompromisszumkésszé váltak, mert úgy látják, hogy generációjuk nem tud még négy évet leélni a jelenlegi rendszerben.

A résztvevők egymás után kifejthették egészségügyi és oktatási programpontjaikat. Valamennyi párt képviselője azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi kormány elhanyagolja ezeket a területeket, és kormányra kerülésük esetén jelentősen több pénzt fordítanának például az egészségügy és az oktatás színvonalának javítására, az ágazatban dolgozók bérének emelésére.

"Nőtt a szegénység a Fidesz alatt"

A szociális ellátásokról szólva egyetlen megszólaló sem cáfolta, hogy a Fidesz kormányzása alatt nőtt volna a szegénység, amely ellen elsősorban munkahelyteremtéssel, a közmunka átalakításával és például a családi pótlék valamilyen mértékű emelésével küzdenek.

Fekete-Győr András ugyanakkor megszólalásában kérdőre vonta Karácsony Gergelyt az általa ígért tizenharmadik havi nyugdíj fenntarthatóságával kapcsolatban. Az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöljte szerint azonban ez a lépés jó eszköz lehet a nyugdíjrendszer igazságtalanságainak mérséklésre, később hasonlóan érvelt Gyurcsány Ferenc is, aki felvetette egy sávosan emelkedő, a legkevesebbet fogyasztóknak akár ingyenes közműszolgáltatások lehetőségét is. Ezzel Szigetvári Viktor nem értett egyet, aki kétségbe vonta a Párbeszéd alanyi jogon járó alapjövedelemre vonatkozó javaslatának jogosságát is.

Felelősségre vonnák a kormányt

Az ellenzéki politikusok között egyetértés bontakozott ki arról, hogy a kormányt felelősségre kell vonni a korrupciós ügyek miatt. Karácsony Gergely megismételte az antikorrupciós ügyészség létrehozására vonatkozó javaslatát, míg a DK elnöke ismételten a legfőbb ügyész eltávolítását sürgette, Szigetvári Viktor elkerülhetetlennek nevezte

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vagyonának államosítását, Fekete-Győr András pedig egyebek mellett a vagyonnyilatkozati eljárások szigorítását.

Szél az ellenzéki pártokat is oligarcházta

Szél Bernadett a korrupcióról szóló kérdésre válaszolva – a közönség nagy zúgolódását kiváltva – úgy fogalmazott,

az LMP az egyetlen párt, amely mögött nem áll oligarcha.

A választás utáni helyzetről szólva pedig kijelentette, hogy a bűnösök megbüntetése mellett nem gyűlölettel fognak reagálni, mert egy békés, harmonikus országot szeretnének teremteni. Szerinte azonban ennek elengedhetetlen feltétele egy új, a jelenlegivel ellentétben valóban demokratikus választás kiírása.

"Nem szabad eldobni a hatalmat, mint egy forró krumplit" – reagált elsőként Karácsony Gergely, aki szerint az ellenzék győzelme esetén ő vezetheti majd a kormányt, ennek során pedig egy konszenzusorientált politikát kíván majd képviselni.

"Koalícióra vagyunk ítélve" – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, aki szerint az erre való képességet már a választás előtt be kell bebizonyítani. Ennek érdekében pedig szerinte tartózkodni kell az olyan kijelentésektől, hogy kik mögött állnak oligarchák az ellenzéki oldalon, mert az erodálja a beléjük vetett bizalmat. "Azt gyanítom, nem egyformán kedveli itt mindegyikünk a másikat" – fogalmazott, majd hozzátette, az ellenzék választási sikere esetén a legtöbb szavazatot szerző erő vezetőjének kell irányítania a koalíciós tárgyalásokat.

Szigetvári Viktor hazugságnak nevezte, hogy bármelyikük mögött is oligarchák állnának.

Közölte, hogy a Jobbik nélkül is lehet többsége a demokratikus oldalnak, a koalíciós kormány felelősségét pedig el kell vállalni.

Fekete-Győr András jelezte, hogy nyitottak a koalíciós tárgyalásokra, Németország példája ugyanis azt mutatja nekik, hogy egy közösséget a kompromisszumok árán lehet sikerre vezetni.