Az adatvédelmi biztos szerint sértené a nyomozás érdekeit, ha nyilvánosságra kerülne, mit írtak Orbán vejének volt cégéről az OLAF-nál.
A Magyar Idők kormánypárti lap cikke szerint Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra a következtetésre jutott, aki szerint nem lehet nyilvánosságra hozni az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF) megállapításait az Elios-ügyben, mert azok nyilvánosságra kerülése sértené a nyomozás érdekeit.
Fotó: pixabay.com CCO
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Tényi István bejelentése után kezdett vizsgálatba.
Péterfalvi szerint az ügyészségnél lévő OLAF-jelentés feljelentésnek minősül, vagyis az arra vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni. A vonatkozó jogszabályok szerint pedig nincs lehetőség arra, hogy a nyomozás iratait vagy annak meghatározott részét közérdekből lehessen megismerni, mint ahogyan arra sincs jogi lehetőség, hogy annak másolatait kiadják.
Az OLAF főigazgatója 2017. december 22-én tett javaslatot arra, hogy Magyarország Ügyészsége költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projekt miatt.
Az OLAF vizsgálata 35 közvilágítási projektre vonatkozott, a szervezet főigazgatója 17 esetben tett ajánlást büntetőeljárás megindítására.
A Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22-én indította el a nyomozást, ezt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.
29 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Elismerem amúgy profi a politikájuk, ettől profibban csak a korrupciót, a tolvajlást művelik. éppen erről szól az OLAF jelentés, és biztos vagyok, nem ez lesz az utolsó, amit az az impotens brüsszeli társaság felefed. Ezt egyiküknek sem kell sem megerősíteni sem tagadni, majd eldönti az aki adta az ellopott pénzt. Ha ez sem elég, majd az utókor fog ítéletet mondani, ahogy szokott lenni, és ebbe bele kell nyugodni, és akkor is úgy van, hogy az kiabál akinek a háza ég.
Új hozzászólás