Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve alapján épülhet meg a Dél-Budát és Csepelt összekötő új híd Budapesten. Az új Duna-híd nemzetközi tervpályázatának eredményét péntek délután hirdették ki a fővárosban.
A tervpályázatra 17 pályamű érkezett, és az első díjat a rotterdami Erasmus-hidat is megálmodó UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium terve nyerte el.
A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb.
Tarlós István főpolgármester az eredményhirdetést megelőzően arról beszélt, hogy Budapest hídjain 24 óra alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember képes átkelni. A belvárosban kialakuló torlódások oka nemcsak a hidak "viszonylag csekély" átbocsátó képessége, hanem a belváros környező utcáinak befogadó képessége – mutatott rá.
A főpolgármester azt mondta: Budapest északi és déli szakaszán nincs elegendő átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta, csaknem hetven éve nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között.
A kormány a fővárosi önkormányzat egyetértésével és közreműködésével ezért úgy döntött, hogy minél előbb meg kell kezdeni egy új Duna-híd építésének előkészítését a Galvani út és az Illatos út vonalában.
Tarlós István közölte, az új Duna-híd közvetlen összeköttetést teremt majd Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között is. A hatástanulmányi adatok szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépkocsival csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezerrel járművel az Üllői út forgalma.
A főpolgármester azt mondta: a nyertes pályamű alapján megépülő új híd és környezete a gyakorlati hasznán túl a megjelenésével
remélhetőleg jelképezi majd a 21. századi Budapestet.
Kijelentette: a kormány és a főváros vezetése elkötelezett a mellett, hogy Budapestet egyre élhetőbb, szerethetőbb és egészségesebb várossá alakítsa.
Fürjes Balázs egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos és a nyertes pályaművet kiválasztó zsűri elnöke elmondta, hogy a grémium a bőség zavarában volt, a pályázók nem tették könnyűvé a döntést, jobbnál jobb terveket nyújtottak be. Az első helyezettel szerződést kötnek, ezt követően indulhat a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése. Ez várhatóan 2-3 évet vesz majd igénybe.
Emlékeztetett:
a híd felépítésével egy régi tervet váltanak valóra: már egy 1985-ös tervben megjelentek egy megépítendő híd elképzelései, majd 1992-ben a főváros lefolytatott egy tervpályázatot, de "nem lett belőle semmi". Ezt követően 2001-ben a közlekedési rendszerfejlesztési tervben is foglalkoztak a híddal
- mondta.
Fürjes Balázs kijelentette: ezután következtek a tettek, és Tarlós István vezetésével a Fővárosi Közgyűlés 2014 nyarán elfogadta a főváros településfejlesztési stratégiáját, amelyben kimondták, hogy az új híd megépítésének előkészítését 2017-ben el kell elindítani. Tavaly ki is írták a tervpályázatot – mutatott rá.
Fürjes Balázs kiemelte: az új híd három városrészt köt majd össze, és a bátrabb becslések szerint napi 55 ezer gépkocsival csökkenti a belvárosi hidak forgalmát.
A pályázaton megosztott második díjban részesült a Leonhardt, Andra und Partner, Zaha Hadid Architects, Werner Consult és Smoltzcyk & Partner, illetve a Lavigne & Chéron Architects, Bureau d'Etude Greisch, Közlekedés Consulting Engineers, Geovil konzorciuma. Előbbi nevéhez fűződik a Zajed sejk híd Abu-Dzabiban, míg az utóbbi legismertebb munkája a Terenez-híd Franciaországban – olvasható a közreadott sajtóanyagban.
A zsűri három pályaművet megvételre talált alkalmasnak: a Knight Architects, Ove Arup & Partners, illetve a SpeciálTerv, Pipenbaher Inzenirji, Bright Field Studios alkotta konzorciumét, valamit a Pont-TERV tervezőirodáét.
A pályázatokról készült kiadvány szerint a nyertes tervről pályázója azt írta: "a 220 méter fesztávú, ferdekábeles szerkezet megalkotásával több szinten is megőrizhető a zavartalan kilátás a városból kifelé, illetve a híd felé haladva, miközben egy új városi ikon jön létre, amely Budapest déli részének fejlődését hangsúlyozza".
Fotók: UNStudió és a Buro Happold Engineering
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Aki kitalálta, meg aki leírta nem ártana ha megnézné a térképet mielőtt marhaságokat mond, ír le !!!
Az eredeti terv is az volt hogy csak Csepel városközpont és Dél-Buda között lesz csak értelme nem sok van, a tervezett híd helyétől kb. 2-3 km ott a M0 híd délre északra meg kb. ugyanennyire ott a Lágmányosi híd amit most Rákóczi hídnak hívnak !!!
Ez is csak a pénzköltésről szól !!!
ez a terv régóta erről szól, csak valamiért kavarnak...
amúgy nekem már mindegy erre a kis időre..az Andor-Galvani felújítására is vártunk vagy tizenöt évet a lakossági ellenállás miatt..ezt már nem hiszem, hogy megérem.
De az igen érdekes ami képet mutat a terv annak nincs a Pesti oldallal csatlakozása a kép azt mutatja, hogy a Galvani út egyenesen le a partra, át a hídon CSEPELRE , én ezért bajolok mert ez csak egy méretes pofon a bili tartalmának semmi egyéb, mert még ott van a Kis-Duna amin szintén át kéne valahogy kerülni ahhoz hogy kiérjünk a Soroksári útra mondjuk ott az Illatos úttal szemben a fatelepen keresztül !!!
Ha nagyon akarják- (és nagyon akarják)-- akkor semmi nem állhat a híd útjába..sem pénzhiány, sem fatelep, sem bolgárkertész, sem más.. Mint eddig mindenhol, itt is menetközben fog kitudódni, hogy még ez is kell, az is nélkülözhetetlen, pótmunka itt, pótmunka ott...a pénzjegynyomda pedig teljes fordulaton üzemel.
Új hozzászólás