Átadták a muhi csata megújult emlékművét, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község határában, a Sajó és a Hernád összefolyásánál szombaton.

"Emlékeznünk kell bátor elődeinkre, akik mindent megtettek azért, hogy a nemzet túlélhesse a történelem viharos évszázadait" – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára, térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen.

Felújították a muhi csata emlékművét

Fotó, címlapi kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Csak annak a nemzetnek van jövője, amely ismeri a feláldozott életek értékét, mert a múlt emlékezete nélkül "jövőnk sem lehet" – tette hozzá.

A jelenről szólva kijelentette: a Kárpát-medence országai, de egész Európa nehéz kihívások előtt áll. "Nekünk kettős front jutott, meg kell küzdenünk azokkal, akik veszélyt jelentenek évszázados keresztény kultúránkra, és meg kell győzni azokat is, akik nem ismerik fel ezt a veszélyt."

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke úgy fogalmazott: az emlékmű a magyar történelem egy jelentős, ám szomorú eseményét mutatja be, "itt 777 évvel ezelőtt csatát vesztettünk". Arra törekednek, hogy igazságot szolgáltassanak a magyar léleknek, amely évszázadokon keresztül "irtózatos harcok és önfenntartó képesség, talpra állási készség mellett" megmutatta, hogy itt akar élni ebben a hazában – tette hozzá.

Hangoztatta: a csatavesztés ellenére nem pusztult el az ország, ahogy a török hódoltság és a szovjet uralmi rendszer után sem.

Felújították a muhi csata emlékművét

FotóMTI/Czeglédi Zsolt

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy az emlékmű megmentéséért évek óta "harcot" folytattak. Az emlékművet nemcsak felújították, de a környéke is újjászületett, hogy több fiatal látogasson ide, számukra interaktív térképet is biztosítanak – jegyezte meg a főigazgató.

Mint mondta: az intézetnek kiemelt feladata a nemzeti emlékhelyek megóvása, a látogatottság növelése. Ez utóbbit szolgálja a harmadik éve tartó, az emlékhelyek napja országos programsorozat, amelyhez több, mint ötven emlékhely csatlakozott, köztük a Muhi is.

Az 1241. április 11-12-én zajlott csatában a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre, ennek állított emléket 1991-ben a Vadász György és Váncza László tervei alapján készült emlékmű, egy sírhantot jelképzelő dombon hetvenegy nagy fakereszt.

Az emlékmű az elmúlt évek alatt balesetveszélyessé vált. Muhi önkormányzata 21 millió forintot nyert pályázaton a csata emlékhelyének felújítására, újra látogathatóvá tételére.

(MTI)

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

lusta
1. Nem a tatároktól szenvedtünk vereséget.
2. Annó az egész hely, ˝emlékmű˝ csakazértra jött létre. Ennek is elég hosszú története van.
3. A nagy zakó előtt a szokásos migráncsozás keretében aKötönyt is megölték és a nagy segédhaderő, a kunok kivonultak.
Equus1
a dicsőséges honvédő hadsereg összetételéről nincs hír?
Aztán IV. Béla, hős királyunk, akitől csak Kossuth atyánk volt bátrabb, mert ő csak Debrecenig futott elsőre, míg a mi Bejlánk Záráig meg sem áltt, hogy nekije szobor állíttatnék, mindjárt magasabbat, mint a riói Krisztus szobor, arany áron, a méhszaros nemzethy tolvajművek által, betonybúl?
A CÖF szervezhetne oda zarándokutat a felcsúti futballdoktorokkal együtt. Kaja, pia a Gundeltől, számlát a 27%-os ÁFA fedezi... esetleg 100 Ft-tal drágább lesz a benzin...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.