Még a román minimálbér is lehagyhatja a magyart, ha nem dönt legalább 6 százalékos emelés mellett a hazai kormányzat: átszámítva ugyanis bruttó 145 ezer forintra emelkedik 2019-ben az állam által meghatározott legkisebb fizetés összege Romániában, miközben Magyarországon ez az érték csupán 138 ezer forint, így jövőre akár le is előzhetnek minket e téren délkeleti szomszédaink.
Fotó: Pixabay.com
Igaz, ez a forgatókönyv csak papíron következhet be, ugyanis Romániában a fizetéseket jóval magasabb adók és járulékok terhelik, így nettóban még akkor sem lesz magasabb a minimálbér ott, ha nálunk egy forinttal sem növelik. Ez azonban sovány vigasz, hiszen a többi visegrádi országban hatványozottan jobb a helyzete az alacsony keresetűeknek: Szlovákiában 130 ezer forintnak megfelelő eurót vihetnek haza a minimálbéresek, Csehországban 133 ezret, Lengyelországban pedig 119 ezret, miközben a magyarok mindössze 91 ezret.
Boros Péterné, a Szakszervezet Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke szerint bruttó 190 ezer forintra kellene emelni a minimálbért 2019-ben.
Uniós szinten is kifejezetten alacsonynak mondható a hazai minimálbér, a gazdaságunk teljesítménye ugyanakkor alátámasztja a jelentős növelésre vonatkozó javaslatunkat. Itt egy krízishelyzetet kell megoldani, rendes bérfelzárkóztatásra van szükség, nem szerény emelésre. Az optimális garantált bérminimum szerintünk bruttó 247 ezer forint lenne, és bevezetnénk a diplomás bérminimumot is, amelyet bruttó 321 ezer forintban határoznánk meg – magyarázta a Blikknek Boros.
A Blikk ábrája a minimálbér mértékéről a V4 országaiban
Varga Mihály (53) pénzügyminiszter épp a napokban egyeztetett a szakszervezetek vezetőivel, a tanácskozáson szó esett a minimálbér növeléséről is.
Az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk – közölte a tárcavezető. A munkáltatói oldal viszont csak akkor menne bele két számjegyű emelésbe, ha csökkentik januártól a szociális hozzájárulás mértékét.
Egy jelentős minimálbér-növelés rosszul érintené a kisvállalkozásokat, nekik ugyanis nem túl magas a bevételük, így nehezen tudnák kigazdálkodni a munkavállalóik megemelkedett foglalkoztatási költségét. Mindez hatással lehet a meghatározott minimálbérnél kicsit többet keresőkre is, hiszen idővel az ő fizetésüket is emelni kell – mondta a Blikknek Bod Péter Ákos közgazdász.
Hátulütője is akadt
Az elmúlt két évben jelentős minimálbér-emelést hajtott végre a kormány, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet idei felmérése szerint ugyanakkor megvolt ennek a böjtje is: a cégek tizenhárom százaléka ugyanis épp erre hivatkozva csökkentette a kiosztott jutalmakat, a vállalatok huszonnégy százaléka pedig egy tervezett beruházást is elhalasztott megnövekedett minimumbérköltségekre hivatkozva.
(Blikk.hu)
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás