Így lopják meg az utasokat Ferihegyen – vallott egy bennfentes

Szinte halászni kell az embereket a munkára, és gyakorlatilag bárkit felvesznek. A fizetés viszont megalázóan kevés.

Fotó: Szegedi Ákos/MTI

Egy reptéri rakodómunkás mesélt az Indexnek arról, hogy milyen módszerekkel fosztogatják egyes alkalmazottak a csomagokat.

Ezerforintos órabérért végzünk nagyon nehéz munkát. Naponta több tonna csomagot is megemelünk. Kerozingőzben, sokszor térden kell dolgozni, ami tönkreteszi az ízületeket, a hallásvédő, amit kapunk, semmit nem ér, biztos a halláskárosodás

- vázolta a férfi a munkakörülményeket.

Az illető elmondta, a csomagokat nem a repülőtér épületében nyitják ki, hiszen itt a teljes út be van kamerázva. A "szajrézás" akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé, majd a gépnél folytatódik, ahol nagyjából fél órájuk van a fosztogatásra.

A rakodást háromfős brigád végzi, egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, majd szemre kiválogatja azokat a bőröndöket, amelyekben értéket sejt, és azokat berakja a fal mögé. A többi megy a csomagtérbe. Közben a fosztogató gyorsan átkutatja a kiválasztott bőröndöket.

Természetesen a munkásokat itt is ellenőrzik, de a rendőröket messziről kiszúrják, a biztonsági őrrel pedig meg lehet beszélni, hogy mikor fordítsa el a kamerát, amivel rögzíti a tevékenységüket.

Ezek nyomott órabérű emberek, akik valamennyi pénzért összejátszanak a rakodókkal. De volt olyan is, hogy a munkások mondták az őröknek: ha mindent lekameráztok, akkor jövő héten már ti pakolhatjátok a csomagot, mert mindnyájan elmegyünk a picsába

- mesélte a bennfentes.

E két pont egyébként a kulcsa a budapesti repülőtéren uralkodó állapotoknak. A csomagfosztogatás oka egyrészről a munkások alacsony bére, másrészről a munkaerőhiány, derült ki az informátor leírásából.