Megint csúszni fog az e-jegyrendszer bevezetése.
Az Azonnali.hu értesülései szerint csütörtökön szerződést bontott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az elektronikus jegyrendszer eszközeit szállító német Scheidt&Bachmann nevű céggel.
Dabóczi Kálmán, a BKK vezetője már november elején belengette a szerződésmódosítást, ehhez képest most hétfőn a 4-es metró vonalán néhány állomáson felszerelték a beléptetőkapukat.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszeréhez (RIGO) kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt tesztautóbusz a VT-Arriva Kft. fővárosi telephelyén tartott bemutatón 2018. január 9-én
Fotó, címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Bár korábban Dabóczi arról beszélt, hogy a beszállítóval való kudarcok miatt Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel egy öttagú bizottság próbálta elkerülni a szerződés felmondását (ami nem sikerült), Bagdy egy közleményben jelezte, hogy ez nem teljesen volt így.
"Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az Azonnalinak küldött sajtóközleményében azt írja, hogy se neki, sem Tarlós Istvánnak nem voltak információi e-jegyrendszerprojekttel kapcsolatos problémákról. Mint Bagdy lapunkkal közölte: a BKK igazgatósága 2018. november 21-én – egyhangú szavazással – azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A szerződés felmondásának indoka a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése. A főpolgármester-helyettes álláspontja szerint a fővárost anyagi kár nem érte. Végül hozzátette:
a probléma hosszú időn át tartó elhallgatása miatt Tarlós István főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza"
- olvasható a cikkben a frissítés.
A hvg.hu cikke szerint évekig tartó pereskedés lehet a dologból, mert ugyan a német cég leszállított már mindent, de a rendszer működtetéséhez szükséges szoftvert nem. A BKK pedig a szerződésbontással nehéz helyzetbe került, mert "lejárt a bankgarancia, azaz a biztosíték arra, hogy a német cég fizetni fog, ha gond van."
A 444 korábbi cikke szerint a rendszer eddig 37 milliárd forintba került – de továbbra sem tudni, mikortól lehet majd élesben használni.
megisszuk a zab árát