Az állami szervek vezetői megerősítették, hogy nincs is igazán korrupció Magyarországon

Egymásnak gratulálhatott a korrupció elleni fellépés ürügyén a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a Kúria vezetője.

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: az önkormányzatokat is kivonják "a korrupció kísértése alól", a tervek szerint országossá szélesítik az önkormányzati ASP-rendszert – amely egységes felületen, felhőalapú szolgáltatásként teszi elérhetővé a helyhatóságoknak a feladataik ellátásához szükséges alkalmazásokat –, nyomon követhetővé téve az önkormányzati költéseket. A hivatásos állományt a felvételi vizsgálattal szűrik.

Leszögezte:

a korrupcióellenes küzdelemben elért eredmények megkérdőjelezhetetlenek, mert nem emberi tevékenységhez, hanem informatikai rendszerhez kötődnek

Handó Tünde, az OBH elnöke hangsúlyozta: mindenki arra vágyik, hogy ügyében pártatlan és tisztességes bírósági eljárás legyen; a pártatlansághoz kell biztosítani a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. Mint mondta, 2012-ben megjelent az integritás stratégiai célként az OBH-nál, azóta pedig hatályba lépett a Bírák Etikai Kódexe és az integritási szabályzat is.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt mondta, jelentős eredményeket értek el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. Szavai szerint a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Eurojustnak, amelynek közös nyomozócsoportjai minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határokon átnyúlóan, szervezetten működő bűnelkövetők ellen.

Hozzátette: kiváló és folyamatos a munkakapcsolat az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF); valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták. Az OLAF eddigi 38 ajánlása, négy jelzése és egy zárójelentése nyomán indult nyomozások eredményeként eddig tíz ügyben emelt vádat az ügyészség, és három elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság – tette hozzá. 

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt: rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se legyen "szürke zóna", ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és felelősök. Példaként említette, hogy megújult a Kúria esélyegyenlőségi terve, módosult a belső ellenőrzési kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályzata.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke rámutatott: a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett – Európában egyedülálló módon – a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, ha erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben,

Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés.

Domokos László elmondta, a korrupciós veszélyek megelőzése érdekében fontos a központi intézmények együttműködése, ennek érdekében a számvevőszék az Országgyűlés felkérésére 2007-ben elindította a közpénzügyi vezetőképzést; a képzési program kiterjed a szociális- és gyermekvédelmi intézmények, az önkormányzati, illetve az állami tulajdonú vállalatok vezetőire.

Kijelentette: Magyarországon az elmúlt időszakban a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez, a magyar közszférában erősödik a korrupciós helyzetek elleni fellépés.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.

(MTI)