Kemény beszólások záporoztak ma a parlamentben a "rabszolgatörvény" miatt – Kósa szerint az ellenzék állításainak "95 százaléka hazugság"

Forró sikerült a túlóratörvény keddi záróvitája a parlamentben.  A hétfői kivonulás után visszatért az ellenzék és Kósát támadták. A jobbikos elküldte a fenébe Kósát, az MSZP fogalmatlannak nevezte. A DK szerint arcpirító, ahogy el akarják fogadtatni ezt a javaslatot. A Párbeszéd úgy véli, a módosítás „népellenes bűncselekmény". Kósa szerint viszont az ellenzék állításainak 95 százaléka hazugság. Kósa Lajos a vita lezárásaként azt mondta, az ellenzék egyetlen tagja sem adott be módosító indítványt a törvényes határidőig. A túlóratörvényről szerdán szavaznak majd. 

Jakab Péter jobbikos képviselő összetépi a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat egy példányát az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 11-én. Jobbra Kósa Lajos fideszes képviselő. MTI/Kovács Attila

Nem csillapodtak az indulatok a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítását kezdeményező fideszes javaslat kapcsán kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

A képviselők szerdán döntenek arról, megszavazzák-e a fideszes Kósa Lajos javaslatát a túlórák számáról (a mostani 250 helyett 400 túlóra elrendelését tenné lehetővé a módosítás). A szavazást kedden a módosítás záróvitája előzte meg a parlamentben.

Először a törvényalkotási bizottság tagjai ismertették a többségi és a kisebbségi véleményt

Vécsey László (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának többségi véleményét ismertetve közölte, az elmúlt időszakban a magyar vállalkozások számos fórumon jelezték a munkaidő megszervezésével kapcsolatos problémáikat és megfogalmazták azt az igényüket, hogy a munkaidő-beosztást a termelési ciklusoknak megfelelően lehessen kialakítani.

A versenyképesség növelésével függ össze a mostani törvényjavaslat – mondta, jelezve, több garanciális elem védi a munkavállalót.

Ezek közé sorolta, hogy 250 órán felül csak akkor van lehetősége a munkaadónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásban szerződést köt. Hozzátette: kollektív szerződés esetén 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt is csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött.

A bizottság kisebbségi véleményét ismertető Varga László (MSZP) szerint a javaslat a munkavállaló rugalmas kizsákmányolhatóságát teszi lehetővé.

Nem derült ki az általános vitából, ki kérte a módosítást, ráadásul a vitát házszabály- és alaptörvény-ellenesen zárták le – közölte, hozzátéve: közjogilag érvénytelen lesz az elfogadott törvény. Azt firtatta, melyik munkavállaló emelné fel a szavát a túlmunka ellen, amikor teljesen kiszolgáltatott a munkaadónak.

Jakab Péter (Jobbik), a kisebbség vélemény másik előadója úgy kezdte felszólalását: "tisztelt rabszolgatartó hölgyek és urak" a munkavállalók 83 százaléka az ellenzékkel ért egyet. A többség úgy gondolja, hogy a fideszes képviselők, Kósa Lajossal az élen, a rabszolgatörvényükkel együtt "menjenek a fészkes fenébe" – hangoztatta.

Kitől és mennyit kaptak ezért a javaslatért? Melyik cég fogja majd reptetni luxusrepülőgéppel Orbán Viktort ezért a javaslatért? – tudakolta. A képviselő felszólalása végén otthagyta helyét, széttépte a törvényjavaslatot és odatette Kósa Lajos elé.

Kósa: 400-600 ezer embert érint a javaslat

Kósa Lajos fideszes képviselő felszólal a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 11-én. MTI/Kovács Attila

Kósa Lajos (Fidesz) hazugságnak nevezte azokat az ellenzéki állításokat, hogy az általa beterjesztett törvényjavaslat megszünteti a szabad szombatot és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Szerinte a törvényjavaslattal kettős biztosítékot kapnak a munkavállalók: előzetesen, írásban, önként kell túlmunkát vállalniuk. A 36 hónapos túlmunkakeret az üzemi tanács engedélyéhez, illetve a kollektív szerződéshez kötött – hívta fel a figyelmet.

Teljes képtelenségnek, "vadmarhaságnak" nevezte azt az állítást is, hogy három évig ingyen dolgoznak a munkavállalók, hiszen a rendkívüli munkavégzésért mindig megkapják hónap végén a fizetésüket.

Az ellenzék által megfogalmazott állítások „95 százaléka hazugság" Kósa szerint.

„Az ellenzék fejébe borult Marx összese, hogy kizsákmányolásról beszél", miközben a munkavállalók éppen hogy többet tudnak majd keresni

- mondta.

Kósa Lajos kitért arra is, hogy

400-600 ezer embert érint a javaslat, akik egyenetlen munkaterhelés mellett dolgoznak.

Szólt a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályokról. E szerint a minimális szolgáltatási díj bevezetésével kötelező lesz a kölcsönzött munkavállalónak minimálbért fizetni.

Kormány: a javaslat nem ír elő kötelezettséget

A kormány képviseletében felszólaló Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a munkaerő-kölcsönzés az általános munkaviszonyokhoz képest egy atipikus foglalkoztatási forma, amire azonban egyre nagyobb igény van a munkaerőpiacon.

A munkaerő-kölcsönzők esetenként visszaélhetnek a munkavállalók helyzetével, ennek a gyakorlatnak a visszaszorításához szükség van a jogi szabályozás átalakítására – hangsúlyozta.

Egyetértett azzal, hogy a munkakörülmények közül a munkaidő az egyik legfontosabb. A munkaidő megszervezésére ezért alkot törvényt minden ország és a nemzetközi szervezetek is szabályozzák a kérdést, de ezek a jogszabályok nem a munkáltatók érdekében, hanem a munkavállalók védelmében születnek – hangsúlyozta.

Az államtitkár kiemelte, hogy a javaslat felemeli az elrendelhető túlórák számát és a kollektív szerződéssel kialakítható munkaidőkeret hosszát. Az indítvány azonban semmilyen kötelezettséget nem ír elő

- tette hozzá.

Az alapvető szabályok nem változnak meg, főszabály szerint a munkaidőt heti negyven órában, hétfőtől péntekig kell beosztani

- emlékeztetett.

A munkáltató eddig is elrendelhetett rendkívüli munkaidőt, de az nem haladhatta meg a heti 48 órát – hangsúlyozta.

A munkáltató csak a munkavállaló írásos beleegyezésével rendelhet el rendkívüli többletmunkát – emelte ki az államtitkár, aki szerint a változások plusz kereseti forrásokat nyitnak meg a dolgozók számára.

A munkavállaló, ha már nincsen szüksége a többletkeresetre, felmondhatja a megállapodást, ezért a döntéséért azonban semmilyen hátrány nem érheti – szögezte le.

A hosszabb munkaidőkeret szintén csak a munkavállalók és a munkaadók megállapodása alapján alakítható ki – érvelt, hozzátéve, nem igaz az az állítás, hogy a törvény korlátlan eszközt ad a munkaadók kezébe. Az sem igaz, hogy a munkaidőkeret 36 hónapra emelkedik, mert azt a kollektív szerződés alapján rögzítik majd – mondta Bodó Sándor.

Jobbik: ahol nincs kollektív szerződés, ott mindenki ki van szolgáltatva

Varga-Damm Andrea (Jobbik) úgy fogalmazott: a kormány kimondta, hogy kevés a munkaerő, ezért a meglévő munkavállalókat túl kell dolgoztatni. Ahol nincs üzemi tanács vagy kollektív szerződés, ott mindenki ki van szolgáltatva – szögezte le.

Párttársa, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy az indítvánnyal a kormánypártok a multinacionális cégek kedvére tesznek.

LMP: a munkáltatók vissza tudnak élni a törvénnyel

Csárdi Antal (LMP) arcpirítónak tartotta, hogy a családok évében nyújtanak be egy olyan javaslatot, aminek alapján drasztikusan fel lehet emelni a kötelezően elrendelhető túlórák számát.

Megkérdezte a kormánypárti politikusokat, komolyan gondolják-e, hogy egy egyszerű, a gépsoron dolgozó munkavállaló alkupozícióban van bármelyik multinacionális céggel.

A törvénnyel a munkáltatók vissza tudnak élni – jelentette ki.

DK: ez egy jogszabályon keresztül elkövetett merénylet

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a törvényjavaslat minden elemében botrányos és felháborító. Ez nem törvényalkotás, hanem jogszabályon keresztül elkövetett merénylet – tette hozzá. A kormánypártok egyetlen célja az, hogy kizsigereljék és tönkretegyék a munkavállalókat – fogalmazott.

Párbeszéd: a törvény népellenes bűncselekmény

Tordai Bence (Párbeszéd) népellenes bűncselekménynek nevezte az indítványt. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek és a lakosság többsége is elutasítja azt a törvényjavaslatot, amivel 4,5 millió ember "életét nyomorítják meg".

A képviselő azt kérte, hogy a kormánypártok most már ne konzultáljanak senkivel, helyette inkább vonják vissza a javaslatot.

Független: az ellenzéknek ebben a helyzetben négyötöde van

Szél Bernadett (független) azt mondta, hogy ebben a helyzetben az ellenzéknek nem kétharmada, hanem több mint négyötöde van, ugyanis az indítvány még a Fidesz szavazótáborát is megosztja.

MSZP: a kormányoldal titkos paktumot kötött a nagytőkével

Tóth Bertalan (MSZP) azt a kérdést tette fel, hogy miért ragaszkodik a kormányoldal ehhez a "mérhetetlenül elutasított" javaslathoz.

Az MSZP-nek az a feltételezése – mondta –, hogy titkos paktumot kötöttek a nagytőkével, a nyugati multicégekkel.

Emellett szerinte a kormánypártok "zsigerből utálják" a munkás embereket és a szakszervezeteket.

A politikus a javaslat visszavonását követelte.

Fidesz: az áll a munkavállalók pártján, aki munkahelyeket teremt

Az előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) az ellenzéki kritikákra úgy reagált: az van a munkavállalók pártján, aki munkahelyeket teremt.

Amikor a szocialisták kormányoztak, kevesebb mint 3,5 millió volt a foglalkoztatottak száma, ma ez mintegy 800 ezerrel több – jegyezte meg.

Szerinte egyébként a szocialisták a munkások ellen politizálnak, "végighazudják az egész ügyet", és azt mondják az embereknek, hogy "nehogy már többet keressetek".

Nincs olyan javaslat, amely bevezetné a szombati munkanapot – jelentette ki Kósa Lajos.

DK: a Fidesz-KDNP elárulja a saját szavazóit

Székely Sándor (DK) azt mondta, ha a Fidesz-KDNP elfogadja a törvényjavaslatot, elárulja a saját szavazóit.

Ezzel majd el kell számolniuk – hangsúlyozta, úgy fogalmazva, hogy ezzel az előterjesztéssel a Fidesz-KDNP beismerte, hogy elrontotta az elmúlt kilenc évet.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon ma nem lehet megélni egy állásból, és jövőre nemhogy fizetésemelés nem lesz, hanem csökkenni fognak a keresetek.

KDNP: a szocialisták egymillió embert tettek munkanélkülivé

Nacsa Lőrinc (KDNP) a baloldal hétfői obstrukciós akcióját egy "gyalázatos kutyakomédiának" nevezte, amely "még ellenzéki mércével is a legalja" volt.

A kereszténydemokrata politikus szerint a munka törvénykönyvét módosító törvényjavaslat nem azt tartalmazza, amit az ellenzék állít, álhíreket terjesztenek róla, feszültséget keltenek.

Megjegyezte továbbá azt is, hogy Tordai Bence fenyegetőzik, a Párbeszéd politikusa ugyanis azt mondta, hogy "vigyázzunk a testi épségünkre, mert baj lesz". "Tegnap a büfében is elmondta nekem" – fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc és a szocialisták együtt egymillió embert tettek munkanélkülivé – zárta szavait.

Párbeszéd: kisebb a reálbér-növekedés, mint amekkorát a kormánypártok mondanak

Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy reagált a kormánypárti felszólalásokra, hogy valójában 2010-hez képest mindössze 14 százalékkal növekedtek a reálbérek, ami kevesebb, mint amiről a Fidesz-KDNP-sek beszélnek.

Fidesz: az ellenzék összekeveri a saját közérzetét az ország közérzetével

Horváth László (Fidesz) szerint ha a munkavállalók nézik ezt a vitát, olyat látnak, amihez nem szoktak hozzá, így például ahhoz, hogy ha nem tetszik valami, akkor "síppal, dobbal, nádi hegedűvel, ordítozással kivonulnak a munkahelyükről". A munkahelyeken nem szoktak egymás szavába vágva, artikulálatlanul ordítozni sem – tette hozzá.

A kormánypárti képviselő azt mondta, az ellenzék összekeveri a saját közérzetét az ország közérzetével.

Szerinte az ellenzék mostani "hisztériájáról" is kiderül majd, hogy nem volt alapja.

MSZP: teljesítsék a szakszervezetek követelését!

Varga László (MSZP) a záróvitán követelte, hogy teljesítsék a szakszervezetek követelését, a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a jelenlegi cafeteriaszabályok megtartását és a komoly béremelést. Értékelése szerint a munkaidőkeret 200-ról 400 órára történő emelésével a heti hatnapos vagy a napi 10-12 órás munkavégzést teszik lehetővé. Hozzátette: a cégek jelentős része meg sem éri a három évet, a munkaidőkeret tervezett hosszát.

Szerinte az Országgyűlés házszabályellenesen zárta le a törvényjavaslat vitáját és ugyancsak nem felelt meg a házszabálynak az, hogy hétfőn egyszerre szavaztak az ellenzék több mint 2900, napirendet módosító javaslatáról.

Varga László kifogásolta Kövér László házelnök hétfői ülésvezetését és azt firtatta, őt ki fogja megbüntetni.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt kérte a képviselőtől, nézze meg a foglalkoztatási adatokat és az átlagbért, mielőtt a munkavállalók kizsákmányolásáról beszél.

2010-hez képest 800 ezerrel többen, összesen 4,5 millióan dolgoznak – tette hozzá.

A törvényjavaslat célja, hogy lebontsák a bürokratikus akadályokat azok elől, aki önként többet akarnak dolgozni, hogy többet kereshessenek – magyarázta. Közölte, a túlmunka csak rendkívüli esetben rendelhető el, nem lehet minden nap rendszeresen beépíteni a munkaidőbe.

Párbeszéd: az első éjszaka jogának törvénybe iktatása lesz a következő törvény?

Mellár Tamás (Párbeszéd) is bírálta a munka törvénykönyvének tervezett módosítását, amelyet rabszolgatörvénynek nevezett.

Mi fog ezután jönni Magyarországon? Februárban majd behozzák az első éjszaka jogának törvényét? Hiszen, ha már megteremtették a mostani törvénnyel a jobbágyságot, akkor ahhoz jár ez is

- vetette fel.

A Fidesz-KDNP történelmi felelősségét firtatta, mondván, háromszori kétharmados többséggel csak egy silány, félfeudális rendszert tudott létrehozni, amely inkább hasonlít a keleti despotikus rendszerekhez, mint a nyugati demokráciákhoz.

Kétszeres Marshall-segélynyi európai uniós támogatásból csak egy olyan gyarmati gazdaságot tudtak létrehozni, amely csak úgy tud működni, hogy megfosztják a dolgozókat a jogaiktól – jelentette ki az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a kormánypártiak nem hagynak más lehetőséget egy olyan békés professzornak sem, mint ő, fütyülnie kell, mert különben a kormánypártiak "fütyülnek rá".

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megerősítette: a törvényjavaslat célja, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson és az meg is érje neki. Ezért támogatja a kormány, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget – közölte.

Szerinte ha valaki az ellenzéki felszólalásokból indul ki, akkor azt hiszi, hogy Magyarország egy folyamatosan pusztuló hely, de ezt cáfolják a többi között a foglalkoztatási adatok, a bérek emelkedése, a nyugdíjak értékének növekedése. Magyarország olyan hely, ahol meg kell küzdeni a jobb életért, de amely kis lépésekkel, jó irányba halad – tette hozzá.

Az államtitkári felszólalás közben ellenzéki képviselők folyamatosan bekiabáltak, mire az ülést vezető Hiller István csengetett, Dömötör Csaba azonban azt mondta, bírja a hangzavart, és nem irigyli a parlamenti alelnököt a pártja miatt.

A szocialista politikus azt kérte az államtitkártól, tartózkodjon az Országgyűlés alelnökének bírálatától.

DK: a tűzifa-támogatást nem kapták meg az érintettek

Varju László (DK) azt tette szóvá, hogy a téli rezsicsökkentés során 800 ezer tűzifával fűtő ember nem kapta meg a 12 ezer forintos támogatást, ezzel a leginkább rászorulókat zárták ki a támogatásból.

A túlmunka szabályainak tervezett változtatásáról azt mondta, hogy az a munkavállalók kiszolgáltatottságát teremti meg, és vissza kell vonni.

Farizeus magatartást tanúsítanak a kormánypártok, amely miatt őket ki kell űzni a parlamentből

- hangoztatta, élesen bírálva ülésvezetése miatt Kövér László házelnököt és Lezsák Sándor parlamenti alelnököt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tudakolta, pártelnökének, Gyurcsány Ferencnek is azt mondta-e, nincs helye a politikában, amikor a volt miniszterelnök arról beszélt, el lehet menni az országból, vagy amikor azt mondta, hazudtak reggel, éjjel meg este.

Felvetette: a fűtési költségek csökkentéséről egy olyan pártnak a képviselője beszélt, amely kormányon privatizálta a közműszolgáltatókat, majd többszörösére emelték a gáz és a villamos energia árát. Szóvá tette, hogy az ellenzék aláírást gyűjtött a migráció támogatása mellett, de nem tudott kiállni a rezsicsökkentésért, mert – mondta – a multik érdeke fontosabb volt nekik.

Jobbik: milyen ajándékokkal lepte meg a kormány az embereket?

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője azt sorolta fel, hogy szerinte idén milyen "ajándékokkal lepte meg az Orbán-kormány az embereket".

Ide sorolta az államadósság és az államháztartási hiány "soha nem látott" mértékű növekedését, a tanárhiányt, az egészségügy helyzetének romlását, a választási kampányban "csúcsra járatott félelemkeltést", a kilakoltatásokat, "Orbán Viktor és körei közpénzből való urizálását", a magyar tudomány szabadságának elvételét, és azt, hogy a kormány egy "nemzetközi bűnözőt" fogadott be, ezért Magyarország nemzetközi megítélése mélypontra került.

A szerdai határozathozatalokra utalva hozzátette:

egy nap múlva 400 órás túlmunkával "ajándékozzák meg" az embereket, valamint olyan jogszabályokat fogadnak el, amellyel megteremtik a "totális állami diktatúra kereteit".

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: az a párt beszél nemzetközi megítélésről és félelemkeltésről, amely egy idegen országnak kémkedő képviselőt küldött Brüsszelbe, és amelynek egyik országgyűlési képviselője egy zsidó származású nő megütésével hencegett.

Az államtitkár szerint az államadósság 2010 előtt nőtt, azóta viszont csökken; 70 kórház újult meg vagy épült, az oktatásra pedig 606 milliárddal költenek többet 2010-hez képest.

A Jobbikot az elmúlt években elhúzódó identitászavar és korrupciós ügyek folyamata, valamint a választók folyamatos sértegetése jellemezte – fogalmazott.

A túlóratörvényről szerdán szavaznak majd.

Forrás: MTI, Index, 444.hu, Zoom.hu