Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Érdemes azonban azt is megnézni, Európában hogyan alakult ez.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
28 hozzászólásarrow_drop_down_circle
lévén elsőre úgy reagáltam: jé még a derék Hóbagoly-II –nek is feltűnt
A hvg.hu adta közre „Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények” címmel a derék közgazdasági-történész elemzését.
Nos a cikk két momentumát ragadtam ki:
A fővonalból, hogy „az itthoni viszonylatban jelentősnek mondható béremelkedés európai viszonylatban még a szinten maradáshoz sem volt elegendő”, amihez halkan hozzáteszem, hogy a nyugdíjasok még ettől is jelentősen elmaradnak!
A cikk második felében a portál főzött megjegyzéseket és itt van egy érdekes – én nem tudtam – momentum: „nehéz összehasonlítani az egyes európai országok jövedelmi helyzetét, ugyanis míg számos országban adminisztratív adatbázisok alapján mérik a jövedelmi helyzetet, addig többek között Magyarországon nem ez a helyzet, itt mintavételes felmérést használnak, vagyis egyszerűen megkérdezik az állampolgárokat, hogy mennyit keresnek”. Igen ez kicsiny hazánkban bemondásra megy, ami már magában sem semmi, de az igazi poén a „mintavételes”!!! Igen nagyon érdekes - persze tudok ennél jobb minősítést is rá, de ha már Zsóti is stílus váltott én sem használok ilyen kifejezéseket -, hogy a „matatók” kiket kérdeznek meg!!! =))
Meg kell jegyezzem, hogy a hazai matatók méh ennél is tovább mennek. Finoman szólva jobban ösmerik Murphy törvényeit: „minden olyan vizsgálati eredmény, ami nem támasztja alá az előzetes elvárásokat, mint érdektelen kihagyható”!
Kis hazugság, nagy hazugság, statisztika, kormánypropaganda!
Szomorú, ha ez jelenti a nemzeti büszkeséget!
Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám
Lerajzolta képed szívem közepébe;
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!
Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba.
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!
Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje
Ez a vers az érzelem, és értelem egymásra hatása. Aki nem érti annak sem érzelme sem értelme nem párosul az érzelem és, értelem elválaszthatatlanságáról.
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.
Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.
Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
– Ha vert az óra – odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
(Pest, 1847. február.)Petőfi Sándor
privatbankar.hu/makro/may-nagy-bejelentest-tett-az-angliai-magyarok-orulni-fognak-324112
www.hirado.hu/kulfold/cikk/2019/01/22/megismetlodik-a-braunschwegi-csoda-nemetorszagban#
Új hozzászólás