Varga: a rendszerváltozás óta nem dolgoztak ilyen sokan a magyar gazdaságban

A rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan a magyar gazdaságban az utolsó negyedévi adatokat tekintve, mint tavaly, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma – monda Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napközben közzétett adataira hivatkozva közölte,

2018-ban 73 ezerrel emelkedett a versenyszférában dolgozók száma, ami azt mutatja, hogy még mindig van lendület a munkaerőpiacban.

Kiemelte továbbá, 2010-hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen a magyar gazdaságban, közülük 650 ezren a versenyszférában tudtak elhelyezkedni. Tehát nem arról van szó, hogy a kabinet önkormányzati vagy állami eszközökkel bővítené a foglalkoztatást, hanem a munkában állók száma a gazdaság növekedésével arányosan tudott emelkedni – mutatott rá.

Varga Mihály szólt arról is, hogy ebben az időszakban a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 69,5 százalékra emelkedett, de a kormány szeretné, ha ez a szám a következő hónapokban tovább nőne.

A munkanélküliek száma eközben mintegy félmillióról 167 ezerre csökkent, amivel a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 3,6 százalékra esett

- tette hozzá.

A pénzügyminiszter szerint ezzel a magyar foglalkoztatási adatok uniós összehasonlításban is kedvezőek, kizárólag Csehországban, Németországban és Hollandiában jobb a munkanélküliségi ráta, Magyarország pedig Máltával hasonló mutatóval rendelkezik.

Mindez azt mutatja, hogy a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek kedvező hatásai voltak

- jelentette ki.

A tárcavezető felhívta a figyelmet, a kabinet 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tavalyi évben, ez pedig azt mutatja, hogy a gazdaságnak további munkaerő-szükséglete van.

Varga Mihály az egyre növekvő munkaerőhiányt a munkanélküliségnél kedvezőbb problémának nevezte, amelyre azonban szintén megoldást kell találni.

A kormány éppen ezért helyez nagy hangsúlyt az oktatás, a szakképzés és a duális képzés további fejlesztésére, valamint a kabinet ezért szeretné úgy átalakítani a munkaügyi kirendeltségeket, hogy azok a korábbi passzív attitűd helyett aktívan vállaljanak szerepet a munkaerő-közvetítésben – mondta, hozzátéve, azt szeretnék, ha a központok megkeresnék a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatokat, majd célzottan közvetítenék az álláskeresőket.

Varga Mihály megjegyezte, a munkaügyi kirendeltségeknek kiemelten segíteniük kell a pályakezdő fiatalok, a kisgyermekes anyák, a közfoglalkoztatottak, valamint a dolgozni vágyó inaktívak, illetve tartós munkanélküliek elhelyezkedését.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, a kabinet tavaly augusztusban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben kezdte el ezt a programot, mivel ezeken a területeken volt a legmagasabb a munkanélküliség. Az azóta eltelt fél évben összesen ötezer üres álláshelyet sikerült felkutatni a két megyében, amelyekre mintegy 3700 munkavállalót ajánlottak ki, akik közül 1400-an munkába is állhattak – mondta. Varga Mihály szólt arról is, ez azt jelenti, hogy a kiközvetített munkakeresők 37 százaléka tudott elhelyezkedni, ami nagyon jó arány a korábbi eredményekhez képest. A programnak köszönhetően Hajdú-Bihar megyében több mint hétszer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig kétszer annyian tudtak elhelyezkedni 2018-ban, mint az előző évben – tette hozzá.

Varga Mihály bejelentette, a program következő állomásaként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi kirendeltségeket alakítják át a következő hónapokban, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, bár 2010 óta 17,5 százalékról 5,5 százalékra csökkent.

A miniszter azon reményének is hangot adott, hogy a programot a későbbiekben országossá tudják bővíteni, így másfél év alatt 50 ezer új állást tudjanak szerezni a munkát keresőknek.

Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja ugyanitt elmondta, amíg megyéjükben 2010-ben 75-80 ezer álláskeresőt regisztráltak, addig mára ez a szám 34 ezerre csökkent, miközben a foglalkoztatottak száma 220 ezerről 274 ezerre emelkedett, ami azt jelenti, hogy a munkaképesek a korábbi 47 százalék helyett 65 százalékban jutnak munkához. Hozzátette, 2015-2016-ban 35-38 ezer közfoglalkoztatottat alkalmaztak, mára ez a szám 24 ezerre csökkent.

A kormánymegbízott szerint a megyében felmérésük szerint háromezer megüresedett álláshely van a vállalkozásoknál, a – közfoglalkoztatottakból és regisztrált álláskeresőkből álló – munkaerő-tartalék pedig 58 ezerre tehető. A most induló programban mintegy 8 ezer munkát kereső találhat új állást a célzott kiközvetítéseknek köszönhetően. Ezzel a vállalkozások gyorsabban, és az igényeiknek megfelelőbb munkaerőt találják meg – tette hozzá.

Varga Mihály kérdésekre válaszolva elmondta, a magyar kormány egyetlen cég, így a magyarországi Audi belső ügyeibe sem kíván beleszólni, az ottani jelenlegi munkaügyi konfliktusban a munkaadóknak és munkavállalóknak kell megegyezniük.

Megjegyezte ugyanakkor, egy elhúzódó konfliktus egyik félnek sem jó, ezért a kabinet abban bízik, hogy az érintettek minél hamarabb meg tudnak állapodni.

Forrás: MTI

Címlapi kép: MTI/Földi Imre