"Ne bántsd a magyart!" – ezren tiltakoztak Csíkszentmárton központjában

Az Úzvölgye kezdeményező bizottság hívására mintegy ezren tiltakoztak szombat délután Csíkszentmárton központjában egymás kezét fogva az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben végrehajtott illetéktelen beavatkozás, és Lászó Antal csíkszentmártoni alpolgármester hatósági meghurcolása ellen.

Amiként a katonatemetőben tartott május 12-i ökumenikus istentiszteleten, a résztvevők itt is háromszor kiáltották, hogy

"Ne bántsd a magyart!".

A tiltakozáson Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is beszédet mondott.

"Mi nem rontottunk román emberek temetőibe. Mi nem akartunk román emberektől elvenni semmit: sem történelmet, sem nyelvet és iskolát, sem zászlót és himnuszt. De azt kérjük, ők se nyúljanak hozzá azokhoz az értékekhez, amelyeket ezer esztendeje itt, Erdélyben és a Kárpát-medencében mi, magyarok megteremtettünk"

- idézte tőle a szövetség hírlevele.

Kelemen Hunor szerint a magyarságnak nem szabad gyengeséget, megosztottságot mutatnia. Elmagyarázta: azért döntött az RMDSZ arról, hogy megvonja támogatását a román kormánykoalíciótól, mert a kormány semmit nem tett azért, hogy visszaállítsák a beavatkozás előtti állapotot az úzvölgyi temetőben, és a hatóságok még csak eljárást sem indítottak Dormánfalva polgármestere, és azok ellen, akik feszültséget keltettek. Megállapította, hogy azok a román pártok sem hallatták a hangjukat a katonatemető ügyében, akik általában a jogállamiságot féltik Romániában. "Ők olyan jogállamot akarnak, amelyben a magyar közösségnek nincs helye" – mondta Kelemen Hunor.

A csíkszentmártoni tiltakozáson a Székelyföldet is magába foglaló három megye önkormányzati elnöke Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor, valamint a székelyföldi önkormányzati tanács elnöke, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is részt vett.

Ők valamennyien aláírták azt a közleményt, amelyikben bejelentik, hogy jövő héttől minden nap valamelyik székelyföldi önkormányzat kihelyezett rendkívüli tanácsülést tart a vitatott katonatemetőben. A sort jövő kedden a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kezdi.

"Mind Európának, mind pedig Romániának teljes jogú állampolgárai vagyunk, mi erdélyi magyarok, és nem fogadjuk el, hogy bennünket másodrangúnak tekintsenek a saját szülőföldünkön. Az úzvölgyi haditemető ügyének rendezése, a jogsértő magatartás befejezése és a bűnösök megbírságolása jogos követelésünk, amiből nem engedünk"

- idézte a közlemény Antal Árpádot, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnökét. A politikus szerint az úzvölgyi temető ügye tisztán mutatja, hogy a magyar emberek csak magukra számíthatnak Romániában.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt, Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást. A temetőfoglalás, és az általa előidézett konfliktusok miatt egyelőre csak székelyföldi személyek, köztük László Antal csíkszentmártoni alpolgármester ellen indult rendőrségi vizsgálat.

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékező kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

(MTI)

(Fotó: MTI/Kátai Edit)