A kánikula eluralta a parlamentet is

A 3-as metrón tapasztalható hőségről, a jövő évi költségvetésről és az önkormányzati választásról beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Tordai Bence (Párbeszéd) az elmúlt napokban elrendelt hőségriadó és a Budapesten megdőlő hőségrekordok kapcsán arról beszélt: Karácsony Gergely a hétvégén lement a 3-as metróba, ahol 34,8 fokot mért a szerelvényekben. A kormánypárti tapsra reagálva megjegyezte: "Önökkel, a luxusjobboldallal ellentétben, mi tisztességes képviselők tömegközlekedéssel és kerékpárral is járunk rendszeresen és érezzük, milyen ez a hőség". Szerinte a metróban tapasztalható hőség annak a következménye, hogy a kormányoldal "orosz barátai" olyan metrókocsikat voltak csak hajlandóak szállítani, amelyekben nincsen klímaberendezés.

Hiába adtak az észtek 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot,

"önöknek Putyint kell kiszolgálni"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta: ezért remélik, hogy Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely lesz, aki élő és élhető várost hozna létre a budapestiek támogatásával. Szerinte Tarlós István "elvesztette főpolgármester- jellegét", így Budapestnek jelenleg csak egy fideszes helytartója van.

Kövér László házelnök a felszólalást követően megjegyezte:

"örvendek, hogy egy önkormányzati kampánybeszédet sikerült elmondania egy napirend előtti felszólalás örvén".

Cseresnyés Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára úgy reagált: egy kampánybeszédet hallhattak, a képviselő a parlamentet használta, hogy az őszi önkormányzati választáson "esélytelenséggel küzdő párttársát" támogassa.

Megjegyezte: úgy látszik, nyár van és az ellenzéki képviselők "szobahőmérővel kezdenek futkozni", tavaly például azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a felforr a Duna vize, most pedig azt, hogy elviselhetetlen hőség van mindenhol, ahol ezt be akarják bizonyítani.

Hangsúlyozta: az, hogy a Karácsony Gergely a 3-as metrón utazhat, a 2010 utáni a kormánynak és a főváros vezetésének köszönhető, amely komoly anyagi forrásokat biztosított a metró működéséhez, felújításához. Az önök szövetségeinek kormányzása idején egy fillért nem költöttek a metróra, a BKV és főváros is jelentős adóssággal küzdött – fordult a Párbeszéd felé.

A 3-as metróról szólva jelezte: folyamatosan vizsgálják a műszaki lehetőségeit annak, hogy a szerelvényeket utólag klimatizálják.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: a 2020-as büdzsé szerkezete, számai és filozófiája azt mutatja, hogy ez a jövő felélésének költségvetése. A kormány nem kíván szembenézni a Magyarországot sújtó társadalmi, gazdasági, környezeti problémákkal – tette hozzá a képviselő aki szerint a költségvetés vesztesei a felsőoktatás, a vidék, a szociális rendszer, az önkormányzatok és a közszolgáltatások fenntartása lesz jövőre.

Bírálta a kormányt, amiért jövőre kevesebbet akar költeni környezetvédelemre, mint idén. Szerinte a kabinet a kényszerű elvándorlás problémájával sem néz szembe, valamint nem tesz semmit a leszakadó magyarországi régiók felzárkóztatására sem. A kormány most elmulasztja a cselekvést, így lehetetlenné teszik a problémák későbbi megoldását is – értékelt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a jövő évi büdzsé nem a jövő felélésének költségvetése, hiszen 1 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, az uniós adósságráta pedig 2,5 százalékkal fog csökkenni. A családok támogatására 224 milliárddal, oktatásra 48 milliárddal, egészségügyre 184 milliárddal, a nyugdíjakra 136 milliárddal, az államháztartásban dolgozókra 238 milliárddal, a rendvédelemre 174 milliárd forinttal költünk többet jövőre, mint idén – sorolta.

Hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé az elmúlt két ciklus kormányzati munkájának eredménye, Magyarország biztonsága és a magyar családok költségvetése.

Harrach Péter (KDNP) kiemelte: az önkormányzati választások előtt a kormánypártok folytatódó fejlesztéseket ígérnek a falvakban, a városokban és a fővárosban, továbbá rendezett, élhető településeket, az ellenzéki pártoknál viszont pozícióharcot, alkalmatlan jelöltek küzdelmét látni. Remélhetőleg a többség az önkormányzati választáson a szakszerű településvezetést támogatja, a rendezett, élhető településekre szavaz – fogalmazott.

Kifejtette: az európai parlamenti (EP-) választás nagy meglepetést nem okozott, de bizonyos átrendeződést igen. A kormánypártok "hozták a formájukat" és megerősödtek, az ellenzék pártjai pedig megküzdöttek egymással. A DK erős kampányt folytatott, a Momentum fiatal támogatókat szerzett más pártoktól – közölte.

Harrach Péter szerint Nyugat-Európában dekadens világ jelent meg, amely megtagadja történelmi hagyományait, identitását, és önvédelmi reflexe is gyengül, és az ellenzék ezt a világot tartja magához közel esőnek. Ezzel szemben a kormánypártok nemzeti értékeinket, keresztény kultúránkat és a normalitást képviselik – tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: az ellenzéki pártok minél szélesebb körű összefogást akarnak elérni az önkormányzati választáson, és ezt a Gyurcsány-házaspár úgy értelmezi, hogy "mindenki mi alattunk", ők azt a konklúziót vonták le az EP-választás után, hogy mindenkit maguk alá kell gyűrniük.

Közölte: az EP-választáson a kormánypártok olyan támogatást értek el rekordrészvétel mellett, amelynek bármelyik európai politikai erő örülne. Az ellenzéki szavazók pedig leváltották az ellenzéki pártokat, ismét megbukott ellenzék az ellenzéki szavazók előtt, saját szavazóik voltak elégedetlenek velük – vélekedett.

Gréczy Zsolt (DK) úgy értékelt, hogy az európai parlamenti (EP-) választás megmozdította az országot, elvette a Fidesztől a kétharmadot. Budapesten és számos nagyvárosban olyan arányok alakultak ki, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy az ellenzék ősszel nagyon sok pozíciót vegyen el a Fidesztől, hogy "a szabadság rozsdás kapui újra megnyíljanak" – mondta.

Rögzítette: a DK messzemenően támogatja az önkormányzati választásra születő ellenzéki megállapodásokat, mert nincs annál fontosabb, mint tovább gyengíteni az orbáni rezsimet.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint megkezdődött a szokásos baloldali casting, ez azt jelenti: az ellenzéki pártok egymást vagdalják, egymást fúrják a koncért és mindezt előválasztásnak hívják. Ahány nap, annyi árulás – tette hozzá. Megjegyezte, mintha tényleg Karácsony Gergely (Párbeszéd) lenne az utolsó ember az országban, akinek nem tűnt fel, hogy Gyurcsány Ferenc (DK) szavainak igazságmutatója gyakran mutat nulla értéket.

Közölte, amit az ellenzéki pártok most egymással tesznek, azt tennék az országgal, az önkormányzatokkal, Budapesttel is, ugyanúgy átvernék a magyarokat, mint ahogy megtették már nagyon sokszor. Azt mondta: a baloldal 13 évvel a szemkilövetések, az őszödi beszéd és a megszorítások után még mindig Gyurcsány Ferencet ajánlja a magyarok figyelmébe. Kifogásolta, hogy Gyurcsány Ferenc felesége bejelentette: "megfúrja", hogy a kormánypártok fontos tisztségeket kapjanak Brüsszelben.

A magyarellenes politikának soha nem volt többsége ebben az országban és soha nem is lesz – hangoztatta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte, a kormányzat munkásszálló-építési projektjei mentén tömegesen importál idegen munkaerőt Magyarországra, jóval nagyobb létszámban, mint 100 ezer fő. Bírálta a kormány gazdaságvédelmi akciótervét, amely nem avatkozik be ebbe a folyamatba, hanem még nehezebb helyzetbe hozza a magyar munkaerőt, miközben a multiknak előnyös, őket kényezteti. Szerinte az akcióterv csak erősíti a munkaerőimportot, lakosság-, illetve népességcseréhez járul hozzá.

Szorgalmazta a multicégek bevonását a közteherviselésbe.

Dömötör Csaba válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta 12-ről 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, 800 ezer új munkahely jött létre. Szerinte ha valaki népességcserét akar, az az ellenzék és nem a kormány. A Jobbik is rácsatlakozott a baloldalra abba, hogy támadja a kormány bevándorláspolitikáját – mondta. Hozzátette: a Jobbik le akarja cserélni a lelkét, a logójára pedig rá lehetne írni: Gyurcsány light.

Szerinte a külföldi munkavállalás uniós alapjog, a külföldön tartózkodók aránya a térségben csak Csehországnál alacsonyabb, mint Magyarországon.

Elmondta, az unió más országaihoz hasonlóan Magyarországon is lehetséges a külföldiek munkavállalása korlátozott mértékben; tudjuk, hogy kik érkeznek átmeneti időre és ittlétük nem jelenti azt, hogy állampolgárságot kapnak.

Korózs Lajos (MSZP) kevesellte, hogy július 1-jével nyolc százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők alapbére. Ezt már 2016-ban és 2017-ben is megígérték, semmi másról nincs szó, mint egy elmaradt béremelésről. Az emelés csak arra lesz elég, hogy a fizetés elérje a szakmai bérminimumot – tette hozzá.

Véleménye szerint el kellene ismerni az egészségügyi dolgozók előmenetelét, a szakmai gyakorlatot és a hűséget.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, van annak némi bája, hogy az a képviselő tartja kevésnek a béremelést, aki tagja volt annak a kormánynak, amely minden magyar egészségügyi dolgozótól elvett egy havit bért.

Felidézte az elmúlt évek egészségügyi béremelését, amelynek révén a szakdolgozók bére 65,5 százalékkal nőtt. Az a pályakezdő OKJ-s végzettségű ápoló, akinek jövedelme 2010-ben 159 ezer forint volt, idén 334 ezer forintot fog keresni; egy védőnő 2010-ben 153 ezer forintot keresett, most 329 ezer forintot keres – részletezte. Kitért arra, jövő januárban 14, novemberben 20 százalékos szakdolgozói béremelés lesz, majd 2022 januárjától egy újabb 30 százalékos emelést kapnak az érintettek.

Forrás: MTI