Elhalasztotta az Országgyűlés kedden a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását. A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást. A változtatások érintették volna az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.

Váratlanul elhalasztották a vitatott köznevelési törvény megszavazását

Kövér László házelnök és Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 2-án. MTI/Kovács Attila

Elhalasztották a köznevelési törvény erősen vitatott módosításának zárószavazását a parlamentben

- írta meg elsőként az Index. A jelentős változtatásokat ma szavazta volna meg a parlament, de kormánypárti kezdeményezésre ma beadtak egy indítványt a zárószavazás elhalasztására.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az utolsó pillanatban kérte Kövér László házelnöktől a köznevelési törvény módosítása mára tervezett végszavazásának elhalasztását. Erre azért volt szükség, mert a törvényhez újabb módosító javaslatot kívánnak benyújtani. A házszabály szerint ez legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapjáig nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról – írja a Népszava.

Az indítványt a képviselők ma 180 igen és 4 nem mellett megszavazták, így az erősen vitatott pontok egyelőre nem emelkednek törvényerőre. 

Az Index információja szerint elsősorban a Waldorf-iskolákra vonatkozó rész módosulhat, a kormánypártok ugyanis nem számoltak azzal, hogy ez milyen széleskörű felháborodást vált ki. A javaslat szerint az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha az legfeljebb 30 százalékban tér el a központi kerettantervektől, és a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a pedagógiai programban. Ez ellehetetlenítené a Waldorf-pedagógia működését. A Waldorf-iskolák lényege ugyanis épp az, hogy az ottani oktatás teljesen más ütemezésben zajlik, mint az állami iskolákban. 

A kérdéses, múlt heti törvényalkotási bizottsági ülésen, ahol az EMMI-től érkező javaslat előkerült, a témába belekérdezett a DK-s Arató Gergely – írja a 444.hu. Amire Bódis József, az EMMI államtitkára reagált, megvédve a javaslatot, de közben azt hangsúlyozva, hogy a kormányzatnak nem célja az alternatív iskolák szorongatása:

Az alternatív iskolákkal, illetve egyáltalán a kerettantervekkel kapcsolatos fölvetésre pedig azt tudom mondani, hogy nem az a cél, hogy az alternatív iskolák szigorú, nehezebb feltételek között dolgozzanak, hanem rendezettebb feltételek között. Az, hogy két féléves munkarendben, tanrendben kell dolgozniuk, nem hiszem, hogy olyan komoly szigorítás; illetve a tantervi struktúra tekintetében pedig van egy plusz 30 százalékos mozgástér. Bízunk benne, hogy az alternatív iskolák – már a NAT-hoz viszonyítva – meg fogják tudni találni minden olyan szempontjuk érvényesülését, ami az ő módszertanukhoz hozzátartozik

Forrás: Index, 444.hu, MTI

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Jozefina
Talán rájöttek, hogy szar az egész??!!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.