A vagyonkezelő alapítvány intézményének bevezetésével a vagyonkezelés új formája jelent meg. Ebben az esetben a vagyonrendelő által alapított önálló jogi személy végzi a vagyonkezelést alapítványi formában akár az alapító ellenőrzése mellett. A KCG Partners szakértőit kérdeztük a magáncélra létesített, úgynevezett családi vagyonkezelő alapítványok legújabb, és egyben módosítás alatt álló jogi szabályozásról, és adózási előnyeiről.

Ide áramlanak a magánvagyonok?

Fotó: Shutterstock

A vagyonkezelő alapítvány alapításának előnyei

A vagyonkezelő alapítvány általi vagyonkezelés alkalmas arra, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek, családok vagyonát egy kézben tartsa. A vagyonkezelő alapítványt a vagyonrendelő alapító hozza létre, ő határozza meg a gazdálkodás célját, szabályzatait, kijelöli az ügyvezetésben, felügyelő bizottságban résztvevő személyeket, illetve az alapítvány ügyvezetésében ő maga is részt vehet. A vagyonkezelő alapítvány az alapító folyamatos ellenőrzése alatt tartható. A vagyonkezelésbe adott vagyon az alapítvány vagyonát képezi, amely elkülönült, önálló jogi személyként az alapító okiratnak megfelelően kezeli a részére átruházott vagyontömeget. Az alapítvány tulajdonában lévő vagyon nem tekinthető az alapító vagyonának, így az alapító magánszemély vagyonának nem képezi a részét.

A vagyonkezelő alapítvány legújabb jogszabályi háttere

A 2019. március 29. napján hatályba lépett a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: a „Törvény”) alapján már Magyarországon is alapítható vagyonkezelő alapítvány, amely főtevékenységként végezhet vagyonkezelést. A vagyonkezelés alapvető célja a vagyon megőrzése, gyarapítása, a rendeltetésszerű gazdálkodás, amely a Törvény hatálybalépését követően elkülönült alapítványi jogi személy létrehozásával professzionálisan is megvalósulhat. Az új alapítványi forma, bár lényeges eltérésekkel, de sok tekintetben hasonlít az új Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelés intézményére. A bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan a jogviszony három pólusú: a vagyonrendelő, mint alapító, a vagyonkezelő alapítvány, mint vagyonkezelő és a kedvezményezett(ek) akinek juttatás teljesíthető az alapító okirat rendelkezései szerint.

A vagyonkezelő alapítvány célja, feladata

A vagyonkezelői alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemnek az alapító által az alapító okiratban megjelölt feladat megvalósítása, illetve – kiemelt funkcióként – a kedvezményezettként megjelölt személy (személyek) javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. Az alapító maga is lehet kedvezményezett. Az alapító okiratban kell meghatározni azt a tartós célt, amelynek érdekében az alapítvány kezeli a részére juttatott vagyontömeget. Főszabály szerint az alapítvány kizárólag az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A vagyonkezelő alapítvány a szükségessé váló gazdasági tevékenység folytatása érdekében létrehozhat gazdasági társaságot, részesedést szerezhet más társaságban, azzal, hogy korlátlan felelősségű tagja nem lehet más jogi személynek és nem létesíthet/csatlakozhat más alapítványhoz.

A vagyonkezelő alapítvány szervezeti felépítése, az alapítói jogok gyakorlása, a kedvezményezettek köre

Az alapítvány ügyvezetését az alapító által meghatározott személyekből álló kuratórium végzi, amelynek ellenőrzésére – szintén az alapító által meghatározott személyekből álló – felügyelőbizottságot kell létrehozni. A magáncélra létesített vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának tagja lehet az alapító, illetve közeli hozzátartozója is, akár többségben is lehetnek az ügyvezető szervben. A magáncélra létesített vagyonkezelő alapítvány kedvezményezett személyére (személyeire) a törvény nem tartalmaz korlátozást, az alapító és annak hozzátartozói is lehetnek kedvezményezettek.

A vagyonkezelő alapítvány adózása, illetve a vagyonkezelő alapítványból történő teljesítés adózása

Újítás a magán vagyonkezelő alapítvány adózását is rendezni hivatott törvényjavaslat szerint, hogy a pénzügyi eszközök kezeléséből származó bevétel társasági adó kötelezettséget nem keletkeztet, amennyiben kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történik vagyoni juttatás.

Így főszabály szerint a jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény által meghatározott osztalékból származó jövedelemként adózik, tehát 15%-os adó terheli csupán. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a fenti törvényjavaslatot jelen formájában a parlament elfogadja.

5 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Peller Anikó
Annyi pénct harácsoltak már össze de hogyan is kellene kibújni az adózás alól? Az alapítványban a vagyont teljes kontroll alatt tartja az alapító, viszont adóznia vagy bevallania nem kell. Ügyes.
Peller Anikó
Annyi pénct harácsoltak már össze de hogyan is kellene kibújni az adózás alól? Az alapítványban a vagyont teljes kontroll alatt tartja az alapító, viszont adóznia vagy bevallania nem kell. Ügyes.
kereső
@Peller Anikó: az bizony.Nagyon ügyes.
tudode
Hogy mik vannak!
.
Kilóg a paci patája azzal, hogy nem kell TÁRSASÁGI ADÓT FIZETNI,
.
Nagyon egzotiKUS, előfordulhat, hogy csak intézményesítették az állami vagyon áthasonulását GAZDI vagyonKÁVÁ,pl. az Andrássy uti világörökség részeit, a hoteleket, foteleket, házikókat, árkokat, stb-ket!
kereső
@desir62: meg a vagyon legalizálása saját névre!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.