Megszólalt a Paksi Atomerőmű a Duna kritikus hőmérsékletével kapcsolatban

A Paksi Atomerőmű közölte: nem jelent biztonsági kockázatot a Duna vízhőmérséklete az atomerőműben.

Fotó: Paksi Atomerőmű

A Napi.hu csütörtökön írt arról, hogy augusztussal átlépett a kritikus hőmérsékleti sávba a Duna, ami negatív hatással lehet a paksi atomerőmű működésére. A lap szerint az erőműtől független vízügyes szakértők a Duna paksi erőmű feletti szakaszán 25 Celsius-fok feletti vízhőmérsékletet mértek augusztus 1-jén, és ez a helyzet automatikusan életbe kell léptessen egy, a paksi atomerőműre vonatkozó riasztást. Hasonló volt a helyzet a tavaly augusztusi hőhullám idején is. A Napi.hu szerint a melegedő Duna rontja az erőmű kondenzátorainak hatásfokát, ezért kevesebb áramot tudnak csak termelni.

Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene, jelenleg 24,2 Celsius-fok

- közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. pénteken az MTI érdeklődésére.

Hangsúlyozzák, az atomerőmű már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott hőmérsékleti küszöb (25 Celsius-fok) alatt, 23 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél megkezdte a folyamatos méréseket a Duna érintett részén.

Az atomerőmű által monitorozott, 500 méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett. A nemzetközi sztenderdeken alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a 30 Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését – írták

Az atomerőmű hűtése másodpercenként 100 köbméter víz kivételét igényli a folyóból, ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál (900 köbméter másodpercenként) is csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál (2200 köbméter másodpercenként) pedig kevesebb, mint 5 százalékot. A Paksi Atomerőmű hűtésének mindezek alapján semmilyen negatív hatása nincs és nem is lehet a környezetre, illetve ezen belül az élővilágra. Harminc Celsius-fok feletti vízhőmérséklet természetes módon, pangó vizekben, alacsonyabb áramlású folyórészeken is kialakulhat időszakosan.

Megjegyezték, az atomerőmű villamosenergia-termelésének, vagyis az úgynevezett gőz körfolyamatnak a hatásfoka függ attól, hogy a folyamat végén milyen hőmérsékletű víz áll rendelkezésre a kondenzáció során. Ezért fordul elő, hogy télen valamivel 2000 megawatt feletti teljesítménnyel képes termelni a létesítmény, míg nyáron hasonló, elhanyagolható mértékű csökkenésre is van példa, hiszen a hűtésre használt víz hőfoka változik. A két eset ugyanakkor gyakorlatilag kiegyenlíti egymást, így ennek, az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve a Pakson is alkalmazott frissvizes hűtés 1,5-2 százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél.

Felidézik, a Paksi Atomerőmű működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek a létesítmény minden esetben megfelel.

Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, összes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, 3 ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.

Forrás: MTI, Napi,hu, Index